Áremelést terveznek a szállásadók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Átlagosan 8-11 százalékos éjszakánkénti áremelést terveznek az idén a rezsiköltségek és bérek emelkedése miatt a kelet-közép-európai szállásadók – derül ki a Szallas Group és a Nielsen IQ piackutató legfrissebb régiós kutatásából.

A szállásadók a működésüket illetően egyik kelet-közép-európai országban sem túl optimisták, a legfőbb problémát a növekvő rezsi- és bérköltségek jelentik számukra. A többség a járvány után átlagosan 8-11 százalékkal emeli az éjszakánkénti árat, hogy biztosítsa a stabil működéshez szükséges bevételt. A munkaerőhiány riasztó probléma, amitől az ágazat szenved, a legtöbb szálláshelyen takarítókat, szobalányokat, szakácsokat és pincéreket keresnek. A kutatás szerint Magyarországon szállásonként átlagosan 2,3, Romániában 2,1, Horvátországban 1,7 nyitott pozíció van. Bár Csehország viszonylag bőséges munkaerővel rendelkezik a régió más országaihoz képest, mégis akad szálláshelyenként átlagosan 10,5 szabad pozíció.

Új fizetési módokat vezettek be

A kutatás szerint a járvány hatására gyorsul a digitalizáció az ágazatban: Magyarországon 10 belföldi foglalásból 9 digitális csatornákon történik, ezzel az eredménnyel a legkiemelkedőbb a régióban. Horvátországban és Csehországban a foglalások kétharmada, Lengyelországban nagyjából fele és Romániában minden 4. szállásfoglalás zajlik online.

A közelebbi, régiós úti célok iránt nő jellemzően a kereslet, és ezeket az utazásokat többnyire egyénileg, saját szervezés útján bonyolítják le a vendégek – mondta Szigetvári József, a Szallas Group vezérigazgatója a közlemény szerint.

szállásadók

A cseh szállásadók negyede, a magyarok harmada, a románok 36 százaléka, a horvátok 38 százaléka új digitális fizetési módokat vezetett be a pandémia idején. A vizsgált országokban a szálláshelyek több mint fele csatlakozott az OTA-k által üzemeltetett fizetési rendszerekhez, azonban a fintech szolgáltatók fizetési megoldásainak (pl. Revolut, PayPal, GooglePay, AliPay) bevezetése egyelőre kevésbé népszerű.

A cseh kormány költött a legkevesebbet az ösztönzőkre

A turizmust segítő állami intézkedések gyakorisága és pénzbeli értéke országonként eltérő a kutatás szerint: Magyarországon és Romániában a rendszeres ösztönzők értéke nagyjából évi 250 millió euró, a lengyel állam 800 millió, míg a cseh kormány 18 millió euró értékben bocsátott ki utalványokat a koronavírus-járvány kitörése óta. Mint írták, e programok sikere vitathatatlan, a szálláshely-kihasználtság fenntartása állami támogatás nélkül 2022-ben kihívást jelenthet.

A felmérést a Szallas Group és a Nielsen IQ globális piackutató cég készítette, több mint 500 szállásadó részvételével. A Szallas Group Magyarország, Csehország, Románia és Lengyelország vezető digitális utazási termékeinek csoportja, utazási platform a kelet-közép-európai régióban. A cégcsoportnak 12 online utazási terméke, több mint 80 ezer foglalható szállásadó partnere, és több mint 350 dolgozója van. A Szallas Group által közvetített bruttó szállásdíj értéke 2021-ben a járvány ellenére is meghaladta a 150 millió eurót.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.