Az „Adózene” csupán szórakoztatás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2009. őszén egy hazai könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég ADÓZENÉT készíttetett. A zenei produkciót és a hozzá kapcsolódó videoklipet azóta már nagyon sokan letöltötték a világhálóról. A szokatlan kezdeményezés céljáról, a fogadtatásról és további terveikről kérdeztük az ötletgazdát, Gerendy Zoltánt.

– A Progresszív Intézet által megrendelt kutatásból kiderül, hogy a míg a megkérdezettek önmagukat becsületes adózóknak, addig minden második honfitársukat adócsalónak tartják. Ami még érdekesebb, hogy a megkérdezettek többsége az adózással kapcsolatos szabálysértéseket elfogadhatónak, mi több, jogosnak tartja. A kutatásból az is világosan látható, hogy a megkérdezettek szerint az emberek több mint fele kiskapukat használ az adózás során. A társadalom kettős mércéjén igen hamar változtatni kellene. Ezzel a zeneművel és egyben látvány-klippel is erre szeretnék felhívni a magyarok figyelmét?

– Vannak statisztikák arról, hogy milyen az adófizetők megoszlása. A morál egy szubjektív, vagy nagyon relatív fogalom. Én magam rossznak tartom a magyarok adózási morálját, de nem elkeserítően rossznak. Az adózenével egyébként nem a morál javítása volt az elsődleges célunk. Inkább azt szerettük volna kifejezni, hogy az adózáshoz kapcsolódóan sok különböző érzelem jelenik meg. Hihetetlen, de az adózásban lehet öröm is. A BDO Forte támogatásával elkészült Adózene és videoklip különböző adózási helyzeteket – munkabér, vállalkozás, eva, offshore, revízió – jelenít meg szórakoztató módon. A kezdeményezés célja, hogy a tanácsadói tapasztalatokat felhasználva ezeket a különböző adózási helyzetekhez kapcsolódó érzelmeket mutassuk be az érdeklődőknek zenei és vizuális eszközökkel.

– Ön szerint van olyan ember ebben az országban, aki örül annak, hogy adóznia kell?

– Igen, szerintem egy evá-s mindenképpen örül annak, hogy kedvezményesen adózhat. Persze ez is relatív dolog. Nyilván mindez azon alapszik, hogy adózni kell, és ez így van már több ezer éve. Ha az adómorál alatt azt érjük, hogy kell adót fizetni, ezzel mindenki tisztában van ebben az országban. Ha az adómorált kényszerítő erőként kezeljük, vagyis hogy sokat kell adózni, akkor ez már nagyon negatív érzelmeket vált ki. Az adózás sehol nem örömteli dolog. Az elvonásnak senki nem örül. Az emberek ezt nem szeretik. Legyen szó lakbérről, közös költségről, ami mögött ha azt érzik, hogy kapnak érte cserébe valamit, akkor tudatosabban fizetnek érte. Társadalmi szempontból az adózás nálunk gyenge pont. E mögött az emberek nem érzik, látják, hogy mire költik, mire fordítják a pénzüket. Ettől függetlenül nem vagyok meggyőződve arról, ha az emberek látnák, hogy a befizetett adóforintjaikat mire költik, akkor jobban, többet, becsületesebben fizetnének. Szerintem két probléma van a magyar adózással kapcsolatban. Sokan fizetnek keveset, vagy semmit, és csak kevesen adóznak sokat. Ebből ered, hogy az emberek érzelmei szélsőségesek. Van, aki úgy tesz, mintha nem is lenne adó, míg vannak, akik a maximumot fizetik. Remélem, az egyensúly rövidesen javulni fog.

– Hogyan lehet Ön szerint a morált javítani?

– Szerintem jobb, egyszerűbb és átláthatóbb adórendszerrel lehetne ezen változtatni.

– Mint szakember hogy látja, van erre most készség?

– Szerintem igen, de erre most már szükség is van, az egyszerűbb adórendszer mindenkinek jó lenne. Az adótanácsadás „minőségibbé” válna, és nem elsődlegesen alapkérdéseket vitatnánk meg. A kiszámíthatóság fontos dolog, így sokkal többen megnyugodnának. Javulna a morál, és az ellenőrzés szintén egyszerűbbé válhatna. Az egész adórendszer hatékonysága javulna mind befizetői, mind ellenőrzési oldalról nézve.

– Ha logikusan gondolkodom, akkor az egyszerűbb adórendszerrel a könyvvizsgáló és adótanácsadó cégeknek, azaz önöknek is kevesebb munkája lenne…

– Nem így van. Az biztos, hogy lenne egyfajta hangsúlyeltolódás. A mennyiségi vagy az alapkérdésektől elmennénk a minőségi kérdések felé. Olyan dolog ez, mint egy diák fejlődése az iskolában.. Szerintem Magyarországon mi az adózásban még az első négy osztályt sem jártuk ki. Lenne itt még bőven nyitott kérdés és tanulni való az adózás terén. Nem hiszem, hogy az ország olyan szintre tornázná fel magát rövid időn belül, hogy adójogilag mindent tökéletesen tudjunk, és ne lenne szükség magas szintű tanácsadói ismeretekre és tapasztalatokra.

– Ezek után, már csak az a kérdés, hogy mikor valósulhat ez meg ön szerint? Mi kell hozzá? A politikai oldalnak kell gyökeresen megváltoznia, vagy esetleg erőszakosabb-harcosabb szakmára volna szükség, aki nem nézi tovább tétlenül a jelenlegi helyzetet?

– Nem kell hozzá más, minthogy valaki meglássa, hogy a meglévő adórendszer túl komplex, túl részletes és emiatt túl bonyolultnak hat. Ha egyszerűbb lenne, mindenkinek könnyebb dolga lenne. Az adójogszabályok önmagukban nem olyan egyértelműek, mint amilyeneknek lenniük kellene. Jelenleg nem lehet mindenkitől elvárni, hogy állandóan tanácsadóhoz menjen, ha nem ért valamit. Arra volna szükség, hogy még a kevésbé iskolázottak is önállóan ki tudjanak tölteni egy szja-bevallást. Manapság a Parlament egy választott törvénygyár, amely olyan mennyiségű jogszabályt alkot, hogy az folyamatában néha még szakembereknek sem áttekinthető.. Túlszabályozottá vált sok terület, és ennek az adójog is egy speciális esete. Állandóan beleütközünk a nem egyértelmű jogszabályokba. Nem lenne szabad abba a hibába esnünk, hogy adótörvényeket hozunk, és azokat folyamatosan módosítgatjuk különböző rövid távú célok szerint. Szerintem egy adójogszabály akkor lenne jó, ha maximum 20 bekezdésben tudná világosan megfogalmazni a feltételrendszert és a kapcsolódó teendőket, és nem kellene hozzá 60 oldalas kitöltési tájékoztató, hanem maximum 3 oldalas.

– És azt mindenki értse…

– Így van. Akkor a társadalom minden rétegében megértik majd és a vidéki Marika fodrásznak sem kell majd az adóhatóság ügyfélszolgálatán napokig sorban állni segítségért, tanácsért. Akkor az emberek elkezdenek abban hinni, hogy a rend az tényleg működik. Ehhez az kell, hogy ami le van írva, az tényleg úgy is működjön a gyakorlatban. Ma az a probléma, hogy ha van egy adójogszabály, arra vonatkozóan akár több eltérő álláspont és értelmezés is lehet. Változás csak akkor lesz, ha állandóan beszélünk erről és mindenki a maga szakterületén, mindent megtesz azért, hogy hasson a döntéshozókra. Én azt látom, hogy az egyszerűsítés kérdése a politika szintjén ugyancsak napirenden van.

– Az adózenével akkor mégiscsak a figyelemfelkeltés volt a céljuk?

– Mi az adózenével arra akartuk felhívni a figyelmet, hogy az emberek ma már nem értelmi, hanem érzelmi alapon közelítik meg az adózást. Ha valamit nem értünk, akkor azonnal rossz érzésünk lesz. Vannak az adózásban is jó és rossz dolgok, és az Adózene az érzelmi megközelítést mutatja be különböző szinteken. A zene és a videó erre jó eszköz, hisz vegyes érzelmeket vált ki a társadalom szereplőiből. Különböző hangulatokat, szituációkat ad vissza ez a produkció, amivel mi igazából csak szórakoztatni szeretnénk az embereket, fiatalokat és idősebbeket egyaránt. Az eva-tétel voltaképpen örömdal, hiszen aki így adózhat, nagy valószínűséggel biztosan örül ennek. A revíziót például senki nem szereti, feszültséget, szorongást, gyomorgörcsöt, félelmet vált ki minden érintettből. Az offshore pedig a látszólagos szabadságot és az azzal járó adójogi kockázatot fejezi ki.

– Honnan jött az ötlet? Hogyan lelt rá a zeneszerzőre és a művészekre, akiknek köszönhetjük ezt a produkciót?

– Vannak érzelmek, amiket szavakba önteni, kifejezni nagyon nehéz, de a zene erre alkalmas. A tapasztalatból és az érzelmekből született ez az ötlet. Kiválasztottam hat erősen tipizált, de eltérő hangulatú adójogi helyzetet (Munkavállaló, Vállalkozó, EVA, Off-shore, Revízió, Fogadalom) és azokat Weichinger Kálmán foglalta zenébe. Ezt követően Papp Timi koreográfus állította a produkciót színpadra. Mindkettőjüket ajánlások útján ismertem meg. Még új dalok is készülnek az Áfá-ról és a Vagyonadóról. Minden területnek van egy sajátossága, az Áfa a gyerekünk első pelenkájától a fejfánkig végigkísér bennünket, folyamatosan fizetjük. Évekig keresgéltem a megfelelő társakat az Adózene elkészítésére, és mivel tehetséges ország a miénk, tudtam: előbb-utóbb úgyis a megfelelő emberekbe fogok botlani. Weichinger Kálmán nagyon sokoldalú zenész, színes zenei múlttal, míg Papp Timi, a koreográfusunk számos televíziós produkció – köztük a Szombat esti láz és a Csillag születik 2 – vezető koreográfusa. Ő kapott egy forgatókönyvet az alapelképzeléssel és a koreográfiájával feltette a koronát a műre. A táncosok: Szentirmai Zsolt, a Madách Színház és az Operettszínház színész-táncosa, többek között a nagysikerű Rómeó és Júlia című musical egyik főszereplője és Anda László, a Megatánc döntőse, a narrátorunk pedig Hajdú Steve.

Milyen volt a fogadtatás? Mit szólt ehhez a szakma, a politika és az újságírók?

– Mi az Adózenével az adózás mellett még egy üzenetet szerettünk volna átadni a társadalomnak, mindenkinek. Nevezetesen, hogy lehet megszokott dolgokból is szokatlan, új dolgokat létrehozni. Az adózást a zenével összekötve például – szórakoztatni. Nagyon jól fogadta mindenki. A www.adozene.hu honlapnak nagyon jó a nézettsége az első pillanattól fogva. A szakma nem ad visszajelzéseket formálisan, de a kollégák megértették az üzenetet, jó visszajelzéseket kaptam.. Volt, aki nem sokkal az indulásunk után személyesen jelentkezett az adózenéért és még nem voltak készen a CD-k. Kiderült, hogy ő is kolléga volt egy tanácsadó cégtől. Először sokan nem értették: mit akarunk mi voltaképpen, és milyen üzenetet akarunk ezzel közvetíteni. Azt akartuk megmutatni, hogy az adózásról is lehet másképp gondolkodni.

– Ebben a szokatlan kombinációban mi az üzlet?

– Nincs benne üzlet, leginkább csak öröm. A BDO Forténak talán azért lehet hasznos, mert a hallgatók elhiszik rólunk, hogy képesek vagyunk másképpen látni, szokatlan módon gondolkodni. Nem minden tanácsadó képes erre, ezt mindannyian tudjuk ebben a szakmában. Én szeretem a zenét és a munkámat, az adótanácsadást is. Nekem mindenképpen nagy öröm és egy érdekes kirándulás volt az Adózene életre keltése.

– Hogyan tovább az Adózenével? Az új tételek készültéről már beszéltünk, de milyen terveik vannak még?

– Születnek az újabb dalok, az ÁFA és a Vagyonadó dal, de ezeken túl jelenleg többet nem tervezünk. Most azon gondolkodunk és dolgozunk a csapattal, hogy az Adózene kommunikációját hosszabb távra megtervezzük. Akkor lennék személy szerint nagyon boldog, ha a közéletben, a köznyelvben az Adózene azt jelentené, hogy megszokott dolgokhoz is lehet másként hozzányúlni. A videoklip a www.adozene.hu oldalról letölthető. A zenei anyag BDO-ajándékként, CD-én is hozzáférhető lesz még az idén.

Az interjú az Adóparadicsom magazin 2009/12. számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

K&H: reálértéken nőhet a cégek árbevétele a következő egy évben

A következő egy évben reálértéken nőhet a cégek árbevétele, átlagosan 7,7 százalékos árbevétel-növekedést és 3,9 százalékos profitbővülést várnak a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások a K&H kkv bizalmi index 2024 első negyedéves felmérése alapján – közölte a bank.