Nálunk még nem népszerű a távmunka


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A válságban minden vállalat a költségcsökkentés útjait kutatja. A legkézenfekvőbb a működési költségek csökkentése, az alkalmazottak nagyobb szabadságát biztosító távmunka lehetőségeinek kihasználása. A munkavállalók többsége még a fizetéscsökkentést is vállalná, ha rugalmas munkaidőben, vagy távmunkában dolgozhatna.

A távmunkás iroda-igénye gyakorlatilag néhány, a munkához szükséges szoftver, egy számítógép és egy megfelelő sebességű internet hozzáférés. Ha csak ennyi, joggal vetődhet fel a kérdés, hogy miért nem terjed jobban ez a típusú munkavégzés? A válasz igen nehéz, hiszen már évek óta vitatkoznak a munkaügyi szakemberek a távmunka hatékonyságáról, s annak ellenére, hogy számos tanulmány bizonyította, hogy jelentős költségektől szabadulhatnak meg a bevezető vállalatok, még mindig elég sokan idegenkednek az irodai kiadások efféle csökkentésétől. S a munkavállalók aggályait is meg lehet érteni.

Pro és kontra

Egymásnak egybehangzó tanulmányok szerint a távmunkások nem csak hatékonyabban végzik el feladataikat, de munkakedvük is lényegesen jobb, mint a hagyományos irodai dolgozóké.
Az ok kézenfekvő, a nagyobb szabadság nem csak a kreativitást növeli, hanem a teljesítményt is. Az eddig vonakodó cégvezetők egyre több területen adnak nagyobb szabadságot kollégáik számára ezen a téren, csökkentve ezzel az irodai és kommunikáció költségeket.
Számos munkahelyen, például a média egészében gyakorlatilag minimálisra csökkenthető lenne az irodában töltött órák száma. Az e-mail, az azonnali üzenetküldők, illetve a Skype pedig szinte ingyenessé tehetné egy ilyen „távszerkesztőség” belső kommunikációját.
Az Egyesült Államokban jelentős hagyományokkal rendelkező munkaforma európai bevezetése sok helyütt komoly akadályokba ütközik. Főleg a kulturális különbségek, a megszokott munkastílusok és az emberi tényezők miatt egyáltalán nem egyértelmű, hogy minden vállalkozás számára előnyös a távmunka intézménye. A cégek egy része sem jogilag, sem stratégiailag nem felkészült a munkatársai ilyen jellegű foglakoztatására. A rugalmatlanság így komoly gátja lehet az otthoni munka bevezetésének.

A távmunka felszabadít

Számos otthonról dolgozó gondolja úgy, hogy feladatait így is tökéletesen képes ellátni. Ehhez persze ki kell építeni a megfelelő kommunikációs és ellenőrzési metódusokat, a feladatok kiosztásának és rendszeres nyomon követésének a folyamatát. Ezek megléte nélkül a távmunka hatékonysága igen erősen megkérdőjelezhető.
Pontosan tisztázni kell a távmunkások jogait és kötelességeit, meg kell határozni az elvégzendő feladatokat, azok ütemezését és az elvárt minőséget. Ha a feladat hosszú távú, bontsuk részfeladatokká, jelöljünk ki szakaszokat, s mérföldköveket a teljesítés során. Ezekkel rendszeresen számoltassuk el a munkavállalóinkat, így a munka ritmusa jelentősen nem változik, csupán a jellege.

Határozott előnyök

A mobilmunkások, mivel saját maguk osztják be idejüket, kevesebb stressz-helyzetnek vannak kitéve, s ennek eredményeképpen a menedzserbetegségek kockázata is kisebb irodai társaikkal szemben. A nagyobb szabadság motivációja sokszor jótékony hatással van a feszült irodai légkörben, nagy nyomás alatt dolgozókra is. Az otthonról dolgozók ezenfelül nem pazarolják idejüket a munkába jutásra sem, így időrabló mindennapos koránkelés és pontos beérkezés kényszere sem nyomasztja őket.
A szakértők szerint a távmunkások ritkábban lesznek betegek, így a kieső munkaórák tekintetében is jobb eredményeket mutat az irodán kívül dolgozók teljesítménye.

A távmunka rizikói

A távmunka azonban felvet különböző olyan kérdéseket, is, amely nem feltétlenül teszi vonzóvá a munkáltatók számára. Komolyan meg kell vizsgálni, hogy a távmunkás tevékenysége során milyen biztonsági kihívásokkal kerülhet szembe.
Azokon a területeken, ahol érdemes bevezetni, az alkalmazottak többségének rendelkeznie kell azokkal az alapvető számítástechnikai és informatikai biztonsági ismeretekkel, amelyek létfontosságúak az otthonról elvégzendő munkákhoz. Ha ezen ismeretek bármilyen szinten hiányosak, könnyen megtörténhet, hogy az internet kapcsolaton keresztül küldött anyagok esetleg illetéktelen kezekbe kerülnek, vagy a vállalkozás szerverei a távmunkások nyitott végpontjain keresztül vírustámadások célpontjaivá válhatnak.
Az otthoni környezet legtöbbször azt is jelenti, hogy a munkavégzés eszköze – a számítógép – alapvetően nem korlátozódik csak a munkára, s míg irodai környezetben megkövetelhető a jogtiszta szoftverkörnyezet és a megbízható oldalak látogatása, ez sokkal kevésbé ellenőrizhető egy magán célra is használt számítógép esetben.
Azt is ki kell jelenteni, hogy nem mindenki alkalmas erre a fajta munkavégzésre. A fiatal, kreatív, nagy szabadságigényű munkatársak esetében mindenképpen előnyös lehet, de az idősebbek, vagy kevésbé önálló dolgozóknál viszont nagyon nehéz elérni, hogy átálljanak.
Ez bizonyos szempontból egyénfüggő is, hiszen a munkavállalót személyisége, körülményei is meghatározzák az ilyen munkavégzésre való rátermettségét. Azt gondolnánk, hogy ki ne szeretne távolról dolgozni, pedig akadnak olyanok is, akik nem képesek az irodán kívülről hatékonyan elvégezni feladataikat.
A jogi és munkaügyi aggályokon kívül, egyes esetekben lehetnek pszichológiai akadályai is a távmunkának. Az ellenezők sok esetben arra figyelmeztetnek, hogy a távoli munkavégzők kiszakadnak a munkahelyi közösségből, szociális kapcsolataik és karrier lehetőségeik beszűkülhetnek, rosszabb esetben akár depressziót vagy munka-alkoholizmust is okozhat a helytelenül megválasztott munkaforma. Ugyanezen problémák természetesen felvetődhetnek az irodai munkavégzés esetén is.

A távmunka lehetőségeit tekintve lényegesen nagyobb figyelmet érdemelne, noha a válság tüneteinek nem egyértelmű megoldása, de segítségével számos munkahely megőrizhető lenne.

Turcsán Tamás cikke az Adóparadicsom Magazin 2009/6. számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.