Az alkalmazottak egyhatoda egyáltalán nem vár fizetésemelést 2023-ban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 55 százaléka kapott év elején fizetésemelést, az emelés mértéke közel felüknél nem haladta meg a 10 százalékot. 17 százalék azok aránya, akik ebben az évben egyáltalán nem számítanak fizetésemelésre – derült ki a Trenkwalder február végén elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.

Az infláció szintje immár ősz óta felette jár a bérnövekedés ütemének, vagyis közel fél éve csökkenésnek indultak a reálbérek, és 2023-ban piaci becslések szerint 4 százalék körüli reálbér-csökkenés valószínűsíthető. Ebben a helyzetben kérdezett meg a Trenkwalder 500 versenyszférában dolgozó munkavállalót fizetésükkel, illetve jelenlegi munkahelyükkel kapcsolatos attitűdjeikről.

A pénzromlás hatásait a munkavállalók is érzékelik, ez is közrejátszik abban, hogy a válaszadók 43 százaléka elégedetlen jelenlegi bérszintjével. A fizetésükkel elégedetlenek 35 százaléka megelégedne 20 százalékon belüli béremeléssel, további 24 százalék 20-30 százalék közötti plusz jövedelmet tartanának megfelelő mértékűnek. A többség persze nem számít elvárásainak idei teljesülésével, ennek megfelelően 55 százaléknyian arra számítanak, hogy idén romlani fog tavalyhoz képest az anyagi helyzetük.

Fél év alatt sokat változott a munkavállalók attitűdje, a romló helyzetben a biztonsági szempontok jóval fontosabbak lettek, mint akár tavaly ősszel – mutatott rá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – Csökkenést látunk az akkori béremelési elvárásokhoz képest, egy éven belül a válaszadók 52 százaléka helyett immár ’csak’ 38 százalék tervez munkahelyváltást, és 68 százaléknyian tartják fontosabbnak a munkahelyeik biztonságát, mint az inflációt lekövető béremelést.

fizetésemelésInflációs környezetben ugyanakkor az eltérő béremelési ütem miatt sokkal szembetűnőbbé válhatnak az egyes munkahelyek közötti bérkülönbségek. Emiatt célszerű azt is nyomon követni, hogy mekkora eltérés ösztönözné az alkalmazottakat munkahelyváltásra. Az összes válaszadó 8 százaléka már 10 százalékkal magasabb fizetésért is munkahelyet váltana, 30 százalékkal kedvezőbb alternatív állásajánlatért pedig már 57 százaléknyian hagynák ott jelenlegi állásukat. Ez is az óvatosság növekedését mutatja az elmúlt hónapokban, mivel ősszel ez az utóbbi arány még elérte a 68 százalékot.

A gazdasági realitások már átlépték a háztartások küszöbét, így egyre jobban kitapinthatók kompromisszumok is a munkavállalói elvárásokban. Ezt az is mutatja, hogy a tavaly őszi 68 helyett 40 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy ha 2023-ban nem emelkednének a juttatásaik, akkor biztosan felmondanának a munkahelyeiken. A munkáltatók szempontjából szintén reményt keltő fejlemény, hogy az összes válaszadó 64 százaléka átmenetileg megelégszik azzal, hogy amennyiben a munkáltatója nehezebb helyzetben működik, 1-2 éves átmeneti időre fizetésemelésének egy részét nem anyagi juttatásként (például home office lehetősége, képzés, utazási költség, stb.) kapja.

Forrás: Trenkwalder sajtóanyaga


Kapcsolódó cikkek

2024. december 3.

Egyszerűsödhet az ESG szabályozás

Közzétették az ESG törvény újabb módosításának tervezetét, amely jelentős egyszerűsítéseket ígér a vállalkozások számára a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítésének területén. A változások – a módosító törvény elfogadása esetén – a kihirdetés után 30 nappal lépnének hatályba, míg a módosult bírságolási rendelkezések csak 2026-tól válnának alkalmazhatóvá. A javaslat által bevezetni kívánt legfőbb változtatásokról a DLA Piper Hungary készített összefoglalót.

2024. december 3.

Prohuman: egyszerre terjed majd az AI és az emberközpontúság a munkahelyeken

Az évtized végéig több mint 85 millió betöltetlen álláshely lesz világszerte, és ezt szinte minden cég megérzi majd. A legnagyobb kihívás tehát nem az, hogy a robotok elveszik az állásunkat, hanem hogy nincs elég elérhető és képzett munkatárs, hogy betöltse azokat – véli Dr. Tóth Ágnes, Prohuman Zrt. vezérigazgatója. Az ország vezető HR-szolgáltatójának első embere szerint az AI szerepe nőni fog, de ez pozitív hatással lesz a munka világára, sőt, gyorsíthatja a HR emberközpontúbbá válását. A legtöbb magyar vállalkozásnak továbbra is a megfelelő munkatársak megtalálása és megőrzése jelenti a legnagyobb kihívást, és bár a konjunktúra és dekonjunktúra hullámai átmenetileg növelhetik vagy csökkenthetik a munkaerő iránti keresletet, ez a kihívás várhatóan hosszú távon is velünk marad. És nem csak Magyarországon – a demográfiai változások miatt világszerte ez lesz a helyzet.

2024. december 2.

Digitális fizetési megoldások alakítják a vásárlók döntéseit

A digitális fizetési megoldások rohamos fejlődése alapjaiban változtatja meg azt, hogy miként kezeljük a pénzügyeinket. Már nem csak a készpénzt felváltó bankkártya típusok, hanem a mobilfizetés, az azonnali utalások és az új generációs BNPL (Buy Now, Pay Later) megoldások színesítik a palettát. Vásárlások, előfizetések, számlák, hitelek – mit hogyan fizetünk? Megjelent a PwC Magyarország Digitális Pénzügyi Körkép kutatása a fizetés-technológiai piac jelenéről és jövőjéről.