Az állam eladta tulajdonrészét a Gránit Bankban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az állam értékesítette a teljes tulajdonrészét a Gránit Bank Zrt.-ben, az erről szóló megállapodást pénteken írták alá a bank elnök-vezérigazgatójával, Hegedűs Évával, aki a nyertes pályázó cég tulajdonosa – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.


A bank teljes, 36,5 százalékos állami részvénycsomagjának értékesítésére júliusban írtak ki nyílt tendert , az eljárás nyilvános, kétfordulós pályázat volt, azon minden átláthatónak minősülő külföldi és belföldi szervezet indulhatott. 

Az első körben több indikatív ajánlat is érkezett a nyílt felhívásra, ezekből egy pályázó nyújtott be kötelező érvényű ajánlatot. A részvénycsomag nyertese az E.P.M. Kft. lett, az ajánlott ár 4,5 milliárd forint volt. Az E.P.M. Kft. a bank indulásától kezdve résztulajdonosa a hitelintézetnek 9 további részvényes mellett, a cég egyedüli tulajdonosa Hegedüs Éva, aki egyben a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója. A pályázat értékelését a részvények felett tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzetgazdasági Minisztérium végezte.

[htmlbox art_tukor]

 

Varga Mihály összegezte: az állam 4,3 milliárd forintot fektetett a 2010-ben alakult Gránit Bankba, 2013 májusban tőkeemeléssel 2,6 milliárd forint összegű befektetéssel szerzett kisebbségi részesedést, ezt követően 2015 december végén 1,7 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre. Az E.P.M. Kft által ajánlott ár 4,5 milliárd forint, így közvetlen pénzügyi nyereséggel szálltak ki a befektetésből, az állam tehát a befektetett összegen felül hozamot is realizált.

A részvénycsomag adásvételét a Gránit Bank többi tulajdonosa elfogadta, és a bank igazgatósága is. A tranzakciót a Magyar Nemzeti Banknak is engedélyeznie kell, a döntés 60 munkanapon belül várható – ismertette.

A tárcavezető jelezte: a Budapest Bank értékesítésének előkészítése jelenleg is tart, háttérszámításokat végeznek, pontos időpontot az értékesítésre nem tudott mondani, de 2018-ban mindenképpen sor kerül rá.

Varga Mihály emlékeztetett: a kormány stratégiai célja, hogy a bankszektor döntően hazai kézben legyen, Magyarországon döntsenek a bankok irányításáról. A 2015-ös EBRD-megállapodás értelmében pedig kifejezték, hogy az állam nem kíván tartós tulajdonrészt vállalni a kereskedelmi bankrendszeren belül egyetlen bankban sem – húzta alá.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.