Az építőipari térkép új kontúrjai – OPTEN elemzés


Márciustól nem 66 ezerrel, hanem 65 ezerrel kezdődik az építőipari cégek száma. A márciusi és az I. negyedéves alapítások is mélyponton. A havi megszűnések száma továbbra is 500 felett idén.

A februárra vonatkozó KSH adatok alapján akár pozitív üzenet lehetne, hogy az egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,2%-kal nőtt az építőipari termelés volumene. Mind a két építményfőcsoportban növekedés volt, és a megkötött új szerződések volumene is jelentősen nőtt. Azonban az adatok mögé nézve még nem rajzolódik ki Kánaán. Az előző évi februári bázis szintje alapvetően nem volt kiemelkedő, sőt az egyéb építmények területén a bázis kimondottan alacsony volt, ezért a növekedés mértékét is érdemes fenntartásokkal kezelni. Ugyanígy az építőipari vállalkozások február végi szerződésállományának volumene sem mutat biztató képet, 7,6 %-kal elmaradt az előző év azonos időszakától.

Az OPTEN legfrissebb adatai szerint véget ért a 66 ezer feletti vállalatok száma az építőiparban, mely 17 hónapon át stabilan tartotta magát, és idén márciusban 65,8 ezerre csökkent. A társas vállalkozások számának csökkenése már nem új jelenség a szektorban, hiszen előző év áprilisától folyamatosan ez tapasztalható – kivéve augusztus. Ebben az időszakban több mint 800 vállalat szűnt meg, ami az ágazatban működő társas vállalkozások 1,3 %-át teszi ki. A tendencia felerősödését jelzi, hogy a cégszámcsökkenés 60 %-a az idén következett be, ami a március végi működő vállalkozások 0,75 %-a.

Az építőipari szektor sajátossága, hogy az alapítások száma emelkedik az év első negyedévében. Azonban az elmúlt három évben az ágazat vonzereje folyamatosan csökkenő tendenciát mutat az újonnan alapított vállalkozások számát tekintve, és az idei év az elmúlt hat év során a leggyengébb negyedévnek bizonyult ebből a szempontból. A cégtörlések száma is szezonálisan rekordmagasságokat ért el, az elmúlt hat év legmagasabb szintjét produkálva. Mindezt tovább súlyosbítja, hogy az idei évben nem volt olyan hónap, amikor a megszűnések száma 500 alatti lett volna, és ez idáig hónapról hónapra folyamatosan emelkedett. Az 500 feletti cégtörlések kiemelkedőek, az elmúlt 5 év során nem lehetett találni olyan hónapot, amikor ezt az értéket elérte volna a cégek megszűnésének száma.

A cégek megszűnésének fő oka többségében felszámolás volt, amely márciusban már közelítette a 70%-ot. Látszik, hogy a felszámolások aránya továbbra is magas. Ennek hátterében az áll, hogy az indított új eljárások száma nem csökken, idén pedig átlagosan havonta több mint 800 új eljárást indítottak. „Ezek közül a domináns eljárások a felszámolási és kényszertörlési eljárások, amelyek aránya 75-90 % között mozog, és az utóbbiak könnyen átfordulhatnak később felszámolási eljárásokká. Mindezek összességében egyértelmű felkiáltójelként szolgálnak, és ráirányítják a figyelmet a magasabb kockázatosságra ebben a szektorban.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az új felszámolási eljárások száma ugyan csökkent márciusban az előző hónaphoz képest, ugyanakkor az idei első negyedévben számuk megközelítette az 1,1 ezret. Minden második vállalkozás a szektorban, ahol felszámolást indítottak az idén, már több mint egy éve törölt adószámmal bírt. Minden negyedik cégnél viszont 60 napon belül történt meg az adószámtörlés, vagy egyáltalán nem előzte meg semmilyen eljárás. A legveszélyeztetettebb cégek a 3-5 éves korúak, kettőből egy vállalkozás ebből a körből került ki, és minden hetedik vállalkozás vagy fiatalabb három, vagy idősebb 10 évnél.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) márciusra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 19,21% volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Veszprém, Komárom-Esztergom és Csongrád-Csanád vármegye érte el.

Forrás: OPTEN Informatikai Kft.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

Deloitte: A Z generáció a biztosítási piacon is mást akar

A Z generáció új kihívások elé állítja az európai biztosítási piacot. Ők a digitális technológiák fejlődése, a gazdasági bizonytalanságok és a környezeti válságok hatására másfajta hozzáállással viszonyulnak a pénzügyi és biztosítási termékekhez. Amellett, hogy elsősorban a személyre szabott és kisebb biztosítási termékeket keresik, a családi és baráti kapcsolatokon alapuló bizalom is meghatározó szerepet kap döntéseikben – derül ki a Deloitte friss, kilenc európai országra kiterjedő kutatásából. A magyar fiatalok, külhoni társaikhoz hasonlóan a megszokott biztosítási termékek helyett inkább digitális megoldásokat és környezettudatos szolgáltatókat keresnek, miközben elvárják a rugalmas és átlátható szolgáltatásokat és termékeket. A biztosítók számára óriási a feladat, hogy alkalmazkodjanak a változó igényekhez és hosszú távú kapcsolatokat építsenek a jövő generációjával.

2024. november 20.

A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák

A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.