Az ESG-törvény a vállalatok fenntarthatósági szempontok szerinti összehasonlítását teszi lehetővé


A tavaly elfogadott ESG-törvény azt célozza, hogy a vállalatok környezeti, társadalmi, vállalatirányítási fenntarthatóság alapján objektíven összehasonlíthatók, átláthatók legyenek – hangsúlyozta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára csütörtökön Balatonfürededen.

A Portfolio-Property X konferencián A törvény erejével című előadásában az államtitkár kiemelte: fontos volt, hogy egy olyan keretrendszer szülessen, amely nem a gazdasági tevékenységük alapján, hanem fenntarthatósági szempontok szerint hasonlítja össze a vállalatokat, hiszen ezidáig az objektív mérce nem érvényesült

A cél az volt a törvény megalkotásakor, hogy a szabályozás egyszerű és átlátható legyen – mondta, hozzátéve, hogy az idén önkéntesen készíthetnek kimutatást a cégek, majd jövőre a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknak, 2026-ban pedig a nagyvállalatoknak is csatlakozniuk kell a rendszerhez.

Nemzetközi versenyelőnyt jelenthet az, ha minél előbb megfelelnek a törvény adta követelményeknek a vállalatok, és a tulajdonosok számára is hasznos lehet a csatlakozás a rendszerhez – mondta.

A 2024 januárjában megalkotott kkv-stratégia tanúsága szerint a magyar vállalatok elmaradnak az uniós átlagtól a környezetvédelmi beruházásokban. Kiderült az is, hogy a legtöbb vállalatnak nincs elegendő információja az ESG-szabályozásról, egyharmaduknak nincs ESG-stratégiája, személyzeti háttere – hangsúlyozta.

A törvény megalkotásának hátteréről szólva elmondta, hogy a német beszállítói törvény tette kötelezővé elsőként az ESG szempontrendszer alkalmazását.

A Nemzetgazdasági Minisztérium mellett a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség is szereplője a szabályozásnak – fűzte hozzá.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Nagyon meglódultak a fővárosi albérletárak, lassít a vidék

Minél kisebb a bérlemény, annál nagyobb az áremelkedés mértéke – összegezte az Otthon Centrum vezérigazgatója a fővárosi albérletpiacon lejátszódott folyamatokat. Átlagosan tíz százalékkal haladja meg az idei árszint a tavalyit, de az egyszobás lakások esetében majdnem húsz százalékos emelkedésről számolt be Kosztolánczy György. Vidéken nem szaladtak el ennyire az árak – olvasható a cég Adó Online-nak elküldött közleményében.

2024. november 22.

Zuhantak a beruházások

A beruházások volumene 2024 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 15,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.