Az ESG-törvény a vállalatok fenntarthatósági szempontok szerinti összehasonlítását teszi lehetővé
A tavaly elfogadott ESG-törvény azt célozza, hogy a vállalatok környezeti, társadalmi, vállalatirányítási fenntarthatóság alapján objektíven összehasonlíthatók, átláthatók legyenek – hangsúlyozta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára csütörtökön Balatonfürededen.
A Portfolio-Property X konferencián A törvény erejével című előadásában az államtitkár kiemelte: fontos volt, hogy egy olyan keretrendszer szülessen, amely nem a gazdasági tevékenységük alapján, hanem fenntarthatósági szempontok szerint hasonlítja össze a vállalatokat, hiszen ezidáig az objektív mérce nem érvényesült
A cél az volt a törvény megalkotásakor, hogy a szabályozás egyszerű és átlátható legyen – mondta, hozzátéve, hogy az idén önkéntesen készíthetnek kimutatást a cégek, majd jövőre a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknak, 2026-ban pedig a nagyvállalatoknak is csatlakozniuk kell a rendszerhez.
Nemzetközi versenyelőnyt jelenthet az, ha minél előbb megfelelnek a törvény adta követelményeknek a vállalatok, és a tulajdonosok számára is hasznos lehet a csatlakozás a rendszerhez – mondta.
A 2024 januárjában megalkotott kkv-stratégia tanúsága szerint a magyar vállalatok elmaradnak az uniós átlagtól a környezetvédelmi beruházásokban. Kiderült az is, hogy a legtöbb vállalatnak nincs elegendő információja az ESG-szabályozásról, egyharmaduknak nincs ESG-stratégiája, személyzeti háttere – hangsúlyozta.
A törvény megalkotásának hátteréről szólva elmondta, hogy a német beszállítói törvény tette kötelezővé elsőként az ESG szempontrendszer alkalmazását.
A Nemzetgazdasági Minisztérium mellett a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség is szereplője a szabályozásnak – fűzte hozzá.
(MTI)