Az EU véglegesítette az orosz finomított kőolajtermékek árplafonját


Véglegesen jóváhagyta az Európai Unió Tanácsa szombaton az Oroszországból származó vagy onnan exportált finomított kőolajtermékek árplafonjáról szóló megállapodást, amely február 5-én, vasárnap lépett érvénybe.

Az uniós tanács szombati közleménye szerint a tagállamok, valamint a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport tagjainak megállapodása értelmében a dízelolaj legmagasabb ára hordónként 100 dollár, míg az olcsóbb termékeké hordónként 45 dollár lehet.

A vasárnaptól érvényes megállapodás 55 napos átmeneti időszakot határoz meg azokra az orosz kőolajtermékekre, amelyeket február 5. előtt vásároltak meg és rakodtak hajóra, illetve április 1. előtt végleges rendeltetési helyükön kirakodnak.

A megállapodás lehetővé teszi, hogy a kereskedők tengeren orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára szigorúan a felső határ alatt marad. A rendelkezés keretében egyúttal megtiltják, hogy bárki az orosz olajtermékek exportját könnyítő szolgáltatásokat – szállítás, biztosítás, finanszírozás – biztosítson abban az esetben, ha a termékeket az árplafon felett értékesítették.

Az uniós tanács március közepétől havi rendszerességgel felülvizsgálja a mechanizmust, amely alapján az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre. Az ársapkát a részt vevő országok mindegyike azonos időben vezeti be a megfelelő hazai jogi eljárásain keresztül.

A rendelet kiegészíti az Oroszországból származó nyersolaj 2022. december 5. óta hatályos, hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról szóló megállapodást, és a tengeren szállított nyersolaj és kőolajtermékek Európai Unióba történő behozatalára vonatkozó teljes uniós tilalmat – tették hozzá. Az ársapkát Oroszország ukrajnai háborújára válaszul vezették be.

Az Energiaügyi Minisztérium közleménye a vonatkozó kérdéskörben: Mint ismert, a kormány Magyarország számára átmeneti mentességet vívott ki a csővezetéken érkező olajszállításokra, így továbbra is lesz mód az orosz eredetű termékek feldolgozására és belföldi forgalmazására, ám a más országokkal való kereskedelem csak nem-orosz eredetű termékekkel lehetséges. A szigorúbb szankció élesítésével részleges korlátozás alá esnek például a pozsonyi finomítóban feldolgozott kőolajtermékek. A létesítmény döntő részben a környező országokba – így Magyarországra – szállít, ezt a jövőben csak nem-orosz eredetű termékekkel teheti meg. Magyarország ellátásbiztonságát a Barátság-vezeték mellett a hazai kitermelés, az egyéb import és a horvátországi Adria-vezeték is szavatolja.

A most életbe lépő újabb szankciós korlátozás következményei azonban hosszabb távon Magyarországra is hathatnak. A fenntartható magyar üzemanyag-ellátásához ugyanis szükség van importra, ezért a szankció miatt emelkedő európai üzemanyagárak Magyarországra is begyűrűzhetnek – áll a közleményben. Európában akár dízelhiány és az olajtermékek drágulása is várható, hiszen az unió gázolajszükségletének a felét eddig orosz források biztosították. A szankciók következtében Európa most más, távolabbi régiók forrásaira – például indiai, közel-keleti és kínai termékek behozatalára – kényszerül, vagyis jóval messzebbről és drágábban tudja beszerezni az olajtermékeket, ami ellátási bizonytalanságot okozhat.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. május 31.

Jóval az infláció alatt emelkedett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díja

Az idei első negyedévben 9 százalékkal emelkedett a normál használatú személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) éves állománydíja az egy évvel korábbival összevetve, a biztosítói kárráfordítások eközben 12 százalékkal nőttek 2022 tavaszához képest, ami változatlanul elmarad az inflációtól, illetve a szervíz- és alkatrészköltségek drágulásától – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán friss kgfb-indexe alapján.

2023. május 31.

Cégsikerek: Újra nyereséggel zárt a Budapest Airport, rekordév a Garantiqa mögött

Két év rekordveszteség után tavaly a Budapest Airport 277,7 millió euró nettó árbevétel mellett 76,6 millió euró nyereséggel zárta az évet, így a COVID időszaka alatt felgyűlt 198 millió eurós veszteség 121 millió euróra csökkent. A részvényesek számára osztalék-kifizetés nem történik – jelentette be szerdán közleményében a repülőtér üzemeltető társaság. Harminc éves történetének legsikeresebb évét zárta a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2022-ben, 570 milliárd forint értékben vállalt új garanciát döntő részben mikro-, kis-, és középvállalati hitelek mögé; a kezességvállalási portfólió 28 százalékkal 2473 milliárd forintra emelkedett, ezzel a társaság már 3065 milliárd forint hitel felvételéhez segítette hozzá a magyar kkv szektort – közölte a társaság szerdán.