Az éves államkötvény kibocsátási terv 42 százalékban már teljesült


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2023. évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terve 42 százalékban teljesült 2023. március 31-i értéknappal, az első negyedévben végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként – közölte hétfőn az ÁKK közleményében.

A központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 6,2 év, ezen belül a forintadósságé 4,9 év, a devizaadósságé 9,9 év – ismertették. Az ÁKK emékeztet: tavaly év végén felülvizsgálták a középtávú államadósság-kezelési stratégiát. A finanszírozás rugalmasságának biztosítása érdekében az államadósság devizaarányára vonatkozó referenciaérték 2023-ra kitűzött felső határa 30 százalékra emelkedett a korábbi 25 százalékról, és ezzel párhuzamosan az alsó korlátot kivezették.

A forint lakossági piaci bruttó kibocsátási terv 39 százalékban teljesült. A lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapírok becsült állománya március végén 9097 milliárd forint, ez 531 milliárd forinttal nagyobb, mint 2022. év végén.

A forint lakossági piaci bruttó kibocsátás 2023. év első negyedévében 664 milliárd forinttal magasabb az időarányosan tervezetthez képest, amely elsősorban a Prémium Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír kiemelkedő értékesítésének köszönhető. A teljes lakossági állampapír-állomány, a háztartások tulajdonában lévő lakossági papírok állománynövekedése következtében, a 2022. végi 8972 milliárd forintos értékről 9306 milliárd forintos értékre emelkedett, az intézményi tulajdon csökkent.

Az ÁKK fontos célja továbbra is a befektetői bázis szélesítése, az ügyfélszám növelése és a közép- és hosszabb távú lakossági megtakarítások ösztönzése. 2023 február végén az állampapírral rendelkező ügyfelek száma Magyarországon elérte a 784 326-ot, amely a 2022 év végi szinthez képest 18 748-cal több ügyfelet jelent.

Az ÁKK stratégiai célja az államadósság kamatköltségeinek hosszú távú minimalizálása a kockázatok figyelembe vételével, valamint a lejárati szerkezet simítása. Figyelembe véve a befektetői kereslet változását, az ÁKK 2023-ban ismét tart 3 éves forintállamkötvény-aukciókat, valamint 390 milliárd forintos államkötvény-csereaukciós programot tervez a második félévtől a hozamkörnyezet normalizálódása esetén.

A jelentés szerint az elfogadott 2023. évi finanszírozási terv értelmében a dollárkötvény kibocsátások 100 százaléka, míg az éves devizafinanszírozási terv 67 százaléka teljesült 2023. március 31-i értéknappal. Az év hátralévő részében várható a devizafinanszírozás teljesüléséhez szükséges további projekthitelek lehívása (például EIB, China Exim) a korábbi évek gyakorlata alapján. Az év második felében várható euróban denominált kötvény kibocsátása is, ennek időzítéséről az ÁKK a későbbiekben dönt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

A kisgyermekes szülők érdekében indított versenyfelügyeleti eljárást a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a szlovákiai EC Global SVK s.r.o. vállalkozással szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt; a GVH gyanúja szerint a cég a weboldalán reklámozott, jellemzően kisgyermekes szülőknek ajánlott termékek esetében megtéveszti a fogyasztókat az egészségre és gyógyhatásra vonatkozó állításokkal.

2024. június 21.

Sok céget érhet kellemetlen meglepetés, mert hamarosan lejár a NIS2 regisztráció határideje

Már csak pár napja maradt belépni a nyilvántartásba azoknak a hazai vállalatoknak, amelyekre kiterjed a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv – hívja fel a figyelmet az EY. Résen kell lenniük a konszolidált beszámolót készítő társaságok tagvállalatainak is, hiszen elég cégcsoport szinten elérni a meghatározott minimum bevételt és létszámot, hogy rájuk is vonatkozzanak a kötelezettségek. Az óvatlan szervezetek számára a mulasztás súlyos bírsággal, sőt a vezető eltiltásával is járhat.  

2024. június 21.

Tagok védelme a létesítő okirat módosítása során

A Ptk. helyes értelmezése szerint akkor is valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség a létesítő okirat módosításához, ha a módosítás valamennyi tag jogait azonos módon hátrányosan érintené, vagy valamennyi tag helyzetét azonos módon hátrányosabbá tenné. Az „egyes tagok” kifejezés alatt egy, több, de akár valamennyi tag is értendő – a Kúria eseti döntése.