Az ipari termelés és az építőipari termelés volumene is csökkent

2024 márciusában az ipari termelés volumene 10,4, munkanaphatástól megtisztítva 2,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – erősítette meg szerdán kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A jelentős eltérést a nyers és munkanaphatástól megtisztított adat között az okozza, hogy ebben a hónapban hárommal kevesebb munkanap volt, mint 2023 márciusában.

Az ipari termelés 10,4 százalékkal csökkent

A feldolgozóipari alágak mindegyikében visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben a gép, gépi berendezés gyártásában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2024. februárinál 3,0 százalékkal kisebb volt.

Az ipari export volumene 12,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 13,5, a 14 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 19,4 százalékkal esett vissza.

Az ipar belföldi értékesítése 7,7, a feldolgozóiparé 8,5 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 11,3, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 0,6 százalékkal csökkent, míg a csekély súlyú bányászat kibocsátása 1,1 százalékkal nőtt.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás volumene 11,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 9,4, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 12,6 százalékkal csökkent.

A 11 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 17,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 17,5, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 21 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóipari termelés 9,4 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 13,0 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 32 százalékkal visszaesett, ugyanakkor az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 2,3 százalékkal emelkedett.

A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,9 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbihoz viszonyítva, mind a hazai, mind a külpiaci eladások csökkenése miatt. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 3,7 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest. További kilenc alágazatban 0,3 és 15,7 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legerőteljesebben a csekély súlyú dohánytermék gyártásában, a legkevésbé a pékáru, tésztafélék gyártásában. Mindössze egy alágazatban nőtt a kibocsátás: a malomipari termék, keményítő gyártásában, 25 százalékkal.

Az előző havi növekedéssel szemben a gyógyszergyártás kibocsátása márciusban 11,0 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, mindkét értékesítési irányban visszaestek az eladások.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 8,1, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 13,4 százalékkal kisebb lett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 18,6 százalékkal a gép, gépi berendezés gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, a csökkenésben a magas bázis hatása is szerepet játszott.

A KSH jelentése kitért arra is, hogy Magyarország minden régiójában csökkent az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest: a legnagyobb mértékben, 16,2 százalékkal Nyugat-Dunántúlon, a legkevésbé, 3,0 százalékkal Dél-Alföldön.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 14,0 százalékkal kisebb volt a tavaly márciusinál. Az új belföldi rendelések 4,9, az új exportrendelések 15,4 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány március végén 21 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Az első negyedévben az ipari termelés 4,1 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 61 százalékát adó külpiaci eladások volumene 5,9, a 39 százalékot képviselő hazai értékesítésé 4,1 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 14,1 százalékkal a gép, gépi berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 5,3 százalékkal csökkent. Csupán két alágban nőtt a volumen: az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában 4,1, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban 0,8 százalékkal – jelentette a KSH.

Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 6,3, az előző hónaphoz képest 2,8 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene

2024 márciusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 6,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 10,0 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 0,8 százalékkal bővült. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,8 százalékkal kisebb volt a februárinál. 2024 első negyedévében az építőipar termelői árai 6,7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 18,6, az egyéb építmények építésében 24,2 százalékkal kisebb volt a termelés volumene márciusban az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése viszont 9,1 százalékkal bővült.

A megkötött új szerződések volumene 19,4 százalékkal nőtt. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 50,2 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 23,3 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.

Az építőipari vállalkozások március végi szerződésállományának volumene 3,7, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 0,7, az egyéb építményekre vonatkozóké 6,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

Az év első három hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés volumene 2,3 százalékkal emelkedett. Az építőipar ágazatain belül 2024 első negyedévében az egyéb építmények építésében és a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben hasonló mértékben (7,3 és 7,1 százalékkal) míg az épületek építését tekintve kevésbé (5,4 százalékkal) emelkedtek az árak 2023 első negyedévéhez mérten. Az építőipar árai 2,4 százalékkal magasabbak voltak az előző negyedévinél.

(MTI)

---