Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ipari kivitel négyötödét a minimum 250 fős nagyvállalatok adták tavaly, a legkisebbek részesedése alig néhány százalékos. A termelés jóval az EU-átlag fölött bővült. Az InfoTandem infografikája.
Az ipari termelés tekintetében az Európai Unió tagjai közül a közép- és kelet-európai térség országai vezetik a 2018-as növekedési rangsort. A tízes élmezőnyben – az élen álló, 6,9 százalékos bővülést felmutató Ciprus, illetve a kilencedik, 3,6 százalékos tempójú Ausztria mellett – csak volt szocialista országok találhatók. Közülük a legyorsabban, 5,7 százalékkal, a lengyelek ipara nőtt, míg a tizedik helyen álló csehek 3,3 százalékot tudtak felmutatni. Magyarország a maga 3,9 százalékos mutatójával épp megelőzi az osztrákokat. (Az uniós összevetés munkanaphatással kiigazított indexekkel számol; ezt figyelmen kívül hagyva a magyar termelésbővülés 3,6 százalékot tett ki.) Az uniós átlag 1,3 százalék volt; négy országban (Írország, Portugália, Horvátország és Luxemburg) regisztráltak visszaesést 2017-hez képest. A nagy ipari országok közül a németeknél és a briteknél 1 százalék körüli volt a tempó.
A magyar gazdaság teljesítményében az ipar tavaly is fontos szerepet játszott: a KSH adatai szerint a 4,9 százalékos GDP-növekedéshez 0,7 százalékponttal járult hozzá, a bruttó hozzáadott értéknek pedig kereken az egynegyedét adta (utóbbiban a feldolgozóipar 23,1 százalékot képviselt). A szektor a nemzetgazdasági beruházásokból 30,7 százalékkal részesedett; az ipari invesztíciók volumene 10 százalékkal nőtt tavaly. A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató ipari szervezeteinél 738 ezer ember dolgozott, ami 32,1 százalékos súlynak felel meg. Mindezt úgy, hogy az elmúlt év végén 77,7 ezer ipari vállalkozást tartottak nyilván, ami az összes vállalkozás alig 4,4 százaléka.
Az ipari koncentráltságot jól tükrözi, hogy tavaly a minimum 250 fővel dolgozó nagyvállalatok – a legalább 5 fővel működő szervezetek körét vizsgálva – a teljes kibocsátás 73 százalékát adták. Az 5–49 fős kicsik súlya 9 százalékot, a középcégeké 18 százalékot tett ki. A növekedés viszont a legkisebbeknél volt a legyorsabb (12,2 százalék), a legnagyobbaknál pedig a leglassabb (2,6 százalék). Az 50–249 fős vállalkozások termelése 3,5 százalékkal emelkedett.
Az exportban a nagyok túlsúlya még látványosabb, részesedésük az ipari kivitelből csaknem négyötödös (79 százalékos) – magyarán, szinte kizárólag e cégkör tagjai méretik meg magukat a külpiacokon. A belföldi értékesítés tekintetében ehhez képest kiegyenlítettek az erőviszonyok: a legkisebbek 23 százalékos, illetve a közepesek 33 százalékos súlyával szemben „csupán” 44 százalékos részesedés áll a nagyok neve mellett.
Rendeltetés szerint vizsgálódva, valamennyi ágazatcsoportban emelkedett tavaly a termelés. A legnagyobb, 8,8 százalékos bővülést a továbbfelhasználásra termelő ágazatoknál mértek, jórészt a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártásának köszönhetően.
2011-től a járműgyártás vált a magyarországi ipari termelés első számú motorjává. A feldolgozóipari produktumból 2018-ban bő 28 százalékot hasított ki ez az alág. A kibocsátása közel felét kitevő közúti gépjármű gyártásában azonban folytatódott a visszaesés, a termelés volumene 4,8 százalékkal mérséklődött.
