Az MNB nem ajánlja az osztalékfizetést a biztosítóknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Nemzeti Bank szerint a vírushelyzetből fakadó gazdasági kockázatok továbbra is fennállnak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett felügyeleti körlevelében jelezte a magyarországi biztosítóknak: a járványhelyzet változatlan hosszútávú gazdasági kockázatai miatt – hasonlóan az idén április 16-i kiadott vezetői körlevélében foglaltakhoz – továbbra is óvatosságot vár el az osztalékfizetés és a javadalmazási politikájuk kapcsán.

Új körlevelében ezért a jegybank javasolja, hogy a biztosítók halasszák el 2021-re az idei évre esetlegesen tervezett osztalék-, részvény-visszavásárlási-, illetve nagy összegű változó javadalmazási kifizetéseik teljesítését. Ezekre a kifizetésekre jövő évben is csak abban az esetben kerüljön sor, ha az adott biztosító tőkefeltöltöttsége a kifizetés után is eléri vagy meghaladja a nemzetközi és hazai tőkemegfelelés szokásos átlagát. (Ezek az értékek az elmúlt években a 205-243 százalékos sávban mozogtak). Ez biztosítja továbbra is a biztosítók és a teljes szektor stabil pénzügyi helyzetét és növeli annak sokkellenálló képességét.

A biztosítói kifizetések korlátozása uniós szinten is megfogalmazódott idén tavasszal. Az Európai Biztosítás- Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) 2020. április 2-án publikált hasonló elvárásaiban azt is jelezte: a jelenlegi megkötések csak akkor vizsgálhatók majd felül, ha a koronavírus-járvány pénzügyi és gazdasági hatásai egyértelművé válnak.

Az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) kiadott ajánlása a járvány okozta rendszerszintű pénzügyi válság kialakulásának kockázata miatt javasolta, hogy az érintett hatóságok legalább 2021. január 1-jéig kérjék fel a felügyeleti hatáskörükbe tartozó pénzügyi intézményeket, hogy tartózkodjanak az osztalékfizetéstől, a törzsrészvények visszavásárlásától, valamint a változó javadalmazás jelentős kockázatot vállaló személynek történő fizetésére irányuló kötelezettség létrehozásától. Ezek hatására ugyanis csökken a szavatolótőke mennyisége vagy minősége uniós csoportszinten, illetve egyéni szinten – derül ki az MNB közleményéből.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

K&H: reálértéken nőhet a cégek árbevétele a következő egy évben

A következő egy évben reálértéken nőhet a cégek árbevétele, átlagosan 7,7 százalékos árbevétel-növekedést és 3,9 százalékos profitbővülést várnak a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások a K&H kkv bizalmi index 2024 első negyedéves felmérése alapján – közölte a bank.