Az MNB nem ajánlja az osztalékfizetést a biztosítóknak
A Magyar Nemzeti Bank szerint a vírushelyzetből fakadó gazdasági kockázatok továbbra is fennállnak.
A Magyar Nemzeti Bank szerint a vírushelyzetből fakadó gazdasági kockázatok továbbra is fennállnak.
Az osztalék előírás és elszámolás szabályairól szerzett tudásunkat nem árt felfrissíteni beszámoló készítés idején. Fontos tisztában lenni azzal, milyen megkötések vonatkoznak az osztalék kifizetésére.
Rendszeresen felmerülő probléma, hogy vajon a legfőbb szerv által a beszámoló elfogadásával egyidejűleg jóváhagyott osztalék visszavonható-e, lehet-e később olyan döntést hozni, ami felülírva a korábbi határozatot, az osztalékfizetési kötelezettséget megszünteti. A probléma mind számviteli, mind társasági jogi oldalról megközelíthető, és bár mindkét megközelítés releváns, nem teljesen azonos elveken nyugszik. A Számviteli tanácsadó cikkében mindkét oldalról megvizsgálja a kérdést, kitérve a szabályozás nyitott pontjaira is.
Talán mindenki számára ismert előírás, hogy osztalékról szóló döntést a tulajdonosok csak a számviteli beszámoló elfogadásakor hozhatnak, azaz üzleti évenként egyszer. A két beszámoló elfogadása közötti időszakban viszont a Ptk. biztosítja az osztalékelőlegről szóló döntés lehetőségét figyelembe véve a rendelkezésekre álló forrásokat. Ennek lehetőségeit járjuk körül számviteli szempontból.
Változnak az osztalék adózásának szabályai, jövőre már nem EHO-t, hanem SZOCHO-t kell fizetni egy meghatározott keretig, melynek mértéke a törvényjavaslat szerint 19,5%. Mekkora lesz az összes adóterhe az osztaléknak? Cikkünkben több számpéldán keresztül mutatjuk be a várható változásokat, melyek még azonban nem tekinthetőek végleges állapotnak.