Baj van a csődtörvénnyel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az első negyedévben 35 százalékkal nőtt éves szinten a felszámolások száma Magyarországon. Ugyanekkor mindössze 45 csődeljárás indult, amiből arra következtethetünk, hogy a csődtörvény sokadik átdolgozása sem segít a magyar cégeken – írja friss közleményében az Atradius hitelbiztosítási szolgáltató.


A „csekély” polgári és büntetőjogi következmények is hozzájárulnak ahhoz, hogy tavaly közel 20, az idei első negyedévben pedig 35 százalékkal nőtt a felszámolások száma éves összevetésben – olvasható a dokumentumban. A végelszámolások száma 2011-ben 65, az idei első negyedévben pedig 54 százalékkal emelkedett, ezek jelentős része is felszámolásban végződik.

Az Atradius szerint a felmérésben részt vevő magyar vállalatok egyetlen, csak a legáltalánosabb kockázatkezelési eszközt használták magasabb arányban, mint az európai átlag: a magyar válaszadók 39 százaléka hajlott a vevő múltjának leellenőrzésére, szemben a felmérés európai átlagának 34 százalékos értékénél. Ugyanakkor a vevők hitelképességének ellenőrzését Magyarországon a vállalkozók 29, míg Európában átlagosan 38 százaléka kéri, hitelbiztosítást pedig 13 illetve 17 százalékuk köt. A vevők hitelezési ellenőrzését a cégek 28 százaléka használja Európában, ezzel szemben Magyarországon csak 14 százalékuk.

Készpénzes értékesítéssel a magyar vállalkozások 25, míg az európaiak 33 százaléka védekezik a nemfizetési kockázatok ellen. Az egy adott vevőtől való függés csökkentése sem volt lényegi szempont a hazai cégeknek: mindössze 8 százalékuk foglalkozott ezzel a problémával, szemben a felmérésben résztvevő országok 20 százalékos átlagával. A behajthatatlan követelések ellen a magyar vállalkozások 9 százaléka tartalékolt, és ugyanilyen arányban folyamodtak a biztosítékokkal fedezett fizetésekhez is. Ezek az adatok messze elmaradnak az európai átlagtól. Követeléskezelőhöz a magyar vállalkozók 16, míg az európaiak 20 százaléka fordult.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A celebek ideje lejárt? Így változik a vásárlói magatartás 2024-ben

Egyre tudatosabb vevők, kevésbé hatnak már rájuk a hagyományos vásárlásösztönző reklámok. A celebek szintén kezdik elveszíteni a befolyásolási képességüket, már a véleményvezérekre is csak akkor hallgatnak igazán a követőik, ha szakmai érvekkel keresik a figyelmüket – derül ki az EY legfrissebb, 30 országban több mint 23 000 fogyasztó megkérdezésével készült nemzetközi kutatásából.

2024. június 13.

Magyarországon is megnőhet a vállalati visszaélések száma a globális gazdasági lassulás miatt

Egyre több hazai cég lép fel tudatosan a szervezeten belüli korrupció ellen. A világgazdaság lassulása azonban olyan pénzügyi nyomást helyez a vezetőkre és munkatársakra is, ami miatt az etikus működés melletti törekvések ellenére is könnyebben követnek el szabálysértést – mutat rá az EY 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 munkavállaló és igazgatósági tag bevonásával készült nemzetközi kutatása.

2024. június 13.

Az MNB 45 millió forintos bírságot szabott ki egy szlovákiai cégre

Az MNB 45 millió forint bírságot szabott ki a révkomáromi (Szlovákia) székhelyű Trust Komarno s.r.o.-ra felügyeleti engedély nélküli követelésvásárlás miatt, és azonnali hatállyal megtiltotta a jogosulatlan tevékenység további folytatását, valamint feljelentést is tesz – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön.