Bérdiktátumok jönnek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Havi 552 ezer forint bruttó – ha ezt az álomfizetésnek nem is, ám igen tisztességes jövedelemnek számító összeget nem éri el egy gazdasági társaság vezetőjének a keresete jövőre, maga a cég kerülhet veszélybe

Havi 552 ezer forint bruttó – ha ezt az álomfizetésnek nem is, ám igen tisztességes jövedelemnek számító összeget nem éri el egy gazdasági társaság vezetőjének a keresete jövőre, maga a cég kerülhet veszélybe. A 2010-es adócsomag szerint ugyanis a járulékokat legalább az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) bérkimutatásában található summák után kell leróni.

Helyes irány, kérdéses megoldás – ahogy a kormány sok más lépésére, úgy erre a szigorításra is igaz ez a sokat pufogtatott megállapítás. Valamit ugyanis valóban tenni kellene az ellen, hogy milliós jövedelmű vállalkozók csak a minimálbér kétszerese után hajlandók befizetni a járulékokat, és cégük eredményét osztalékágon teszik magukévá – már ha egyáltalán törődnek ezen ügyletek „lepapírozásával”.

Ez a megoldás ugyanakkor vitás esetek tömegét vetíti előre. Hiszen annak, hogy az ÁFSZ ráadásul előző évi kimutatásában mi szerepel, vajmi kevés köze van egy adott vállalkozás jövedelmi viszonyaihoz. Ahogy mondani szokás: az ostor ismét a tisztességeseken csattan, hiszen a sokszor irreális jövedelemelvárás azokat is sújtja, akik eddig becsületesen befizették a járulékokat. Az pedig mindenképpen visszás – ha jogilag nem is támadható, bár még ez sem biztos –, hogy ha nem ér el egy igen magas, központilag meghatározott jövedelmet, az adózó kényszerül magyarázkodásra és egy adóhatósági vizsgálat elviselésére. A bizonyítási teher megfordításától ugyanakkor a kormány éppen azt reméli: könnyebben fennakadnak a rostán a „járulékminimalizálók”.

Az, hogy a legújabb szabály a rendszer bonyolításán túl valóban hozzájárul-e az adómorál javításához, csak évek múltán dőlhet el. Az azonban biztos, hogy a feketegazdaság elleni, évek óta folyó küzdelem egyik legvitatottabb és sokakat hátrányosan érintő fegyverét élesíti a kormány jövőre.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).