PM: a szuperbruttósítás nem ütközik az alkotmányba

Szerző: Adó Online
Dátum: 2009. július 27.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Pénzügyminisztérium szerint a parlament által elfogadott jövő évi adómódosítás megfelel az alkotmányos követelményeknek; a tárca szerint az adóalap megállapítása alapvetően adótechnikai kérdés.

A Pénzügyminisztérium azzal kapcsolatban foglalt állást hétfőn, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az szja-törvény módosításában szereplő, úgynevezett szuperbruttósítás alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál.

A tárca közleménye szerint attól, hogy az elfogadott törvénymódosítás alapján a személyi jövedelemadó alapja 2010-ben már nemcsak a jövedelem, hanem a munkáltató által fizetett járulék, valamint a százalékos eho is, nem eredményez adóteher növekedést, viszont láthatóvá válik: a munkáltatónak mennyibe kerül a foglalkoztatás.

Szabó Máté ombudsman álláspontja szerint ugyanakkor az szja-alap ilyen kiegészítése olyan tételeket von be az adóalapba, amelyek nem ténylegesen megszerzett jövedelmek.

A PM a közleményében kiemeli, hogy a megváltozott adóalap alacsonyabb adókulcsokkal és magasabb sávhatárral párosul, biztosítva az adóteher mérséklést.

A tárca szerint a jövő évi változások jelentősen csökkentik a jövedelmek adóterheit, az átlagkereset környékén a változások 1-1,5 havi nettó bérnek megfelelő adót adnak vissza. Ezek a módosítások az adózók meghatározó részét kedvezően, előnyösen érintik, kivételt csupán azok képeznek, akiknek a havi jövedelme meghaladja az 1,75 millió forintot.

A PM emlékeztet, hogy ez a fajta adóalap-megállapítás nem magyar sajátosság, Csehországban már bevezették, s ott az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek tartotta.

Hozzáteszik, hogy Magyarországon több alkotmánybírósági döntés is született adóalap-megállapítással kapcsolatos ügyekben. Ezekben az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy a kérdéses adóalap-csökkentő, illetve -növelő tételek összhangban vannak az alaptörvénnyel.

Az Alkotmánybíróság egy határozatában a következőképpen fogalmaz: az Alkotmány …. nem azt határozza meg, hogy jövedelmet és vagyont kell (lehet) adóztatni, hanem azt, hogy a közterhek viselésének (adózásának) a jövedelmi és vagyoni viszonyoknak megfelelően, arányosan kell megtörténnie – idézi a Pénzügyminisztérium közleménye.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek:


Egyre többet fizetünk kártyával
2019. szeptember 16.

Ismét nőtt a terminálok száma, és lendületesen bővült a kártyás fizetések száma és összege a jegybank adatai szerint.

Ingatlanpiac: gyenge volt az augusztus
2019. szeptember 16.

Augusztusban is lényegesen gyengébb volt a szokásosnál az ingatlanpiaci forgalom Magyarországon, azonban éves szinten még mindig kitart az áremelkedés a Duna House elemzése szerint.

Felpörgött az építőipar
2019. szeptember 13.

Júliusban az építőipari termelés 32,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építése változatlan áron számolva 32,2 százalékkal, az egyéb építményeké 34,1 százalékkal nőtt.

Minden pénzünket elviheti a végrehajtó?
2019. szeptember 13.

A végrehajtás célja, hogy a jogosult követeléséhez minél előbb, az állami kényszerítőeszközök igénybe vételével, hozzájuthasson, ugyanakkor ez nem járhat az adós életének ellehetetlenítésével.