PM: a szuperbruttósítás nem ütközik az alkotmányba

Szerző: Adó Online
Dátum: 2009. július 27.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Pénzügyminisztérium szerint a parlament által elfogadott jövő évi adómódosítás megfelel az alkotmányos követelményeknek; a tárca szerint az adóalap megállapítása alapvetően adótechnikai kérdés.

A Pénzügyminisztérium azzal kapcsolatban foglalt állást hétfőn, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az szja-törvény módosításában szereplő, úgynevezett szuperbruttósítás alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál.

A tárca közleménye szerint attól, hogy az elfogadott törvénymódosítás alapján a személyi jövedelemadó alapja 2010-ben már nemcsak a jövedelem, hanem a munkáltató által fizetett járulék, valamint a százalékos eho is, nem eredményez adóteher növekedést, viszont láthatóvá válik: a munkáltatónak mennyibe kerül a foglalkoztatás.

Szabó Máté ombudsman álláspontja szerint ugyanakkor az szja-alap ilyen kiegészítése olyan tételeket von be az adóalapba, amelyek nem ténylegesen megszerzett jövedelmek.

A PM a közleményében kiemeli, hogy a megváltozott adóalap alacsonyabb adókulcsokkal és magasabb sávhatárral párosul, biztosítva az adóteher mérséklést.

A tárca szerint a jövő évi változások jelentősen csökkentik a jövedelmek adóterheit, az átlagkereset környékén a változások 1-1,5 havi nettó bérnek megfelelő adót adnak vissza. Ezek a módosítások az adózók meghatározó részét kedvezően, előnyösen érintik, kivételt csupán azok képeznek, akiknek a havi jövedelme meghaladja az 1,75 millió forintot.

A PM emlékeztet, hogy ez a fajta adóalap-megállapítás nem magyar sajátosság, Csehországban már bevezették, s ott az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek tartotta.

Hozzáteszik, hogy Magyarországon több alkotmánybírósági döntés is született adóalap-megállapítással kapcsolatos ügyekben. Ezekben az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy a kérdéses adóalap-csökkentő, illetve -növelő tételek összhangban vannak az alaptörvénnyel.

Az Alkotmánybíróság egy határozatában a következőképpen fogalmaz: az Alkotmány …. nem azt határozza meg, hogy jövedelmet és vagyont kell (lehet) adóztatni, hanem azt, hogy a közterhek viselésének (adózásának) a jövedelmi és vagyoni viszonyoknak megfelelően, arányosan kell megtörténnie – idézi a Pénzügyminisztérium közleménye.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek:


E-útdíj: karbantartás jön
2019. június 21.

Az útdíjfizetés rendszerében június 23-án, vasárnap hajnalban 1 órától 5 óráig informatikai rendszerfejlesztést hajtanak végre.

Csökkent a diákhitel kamata
2019. június 19.

A szabad felhasználású Diákhitel1 kamatát 1,99 százalékra csökkentette az előző félévi 2,2 százalékról a július 1-jétől december 31-ig tartó időszakra a Diákhitel Központ Zrt.