Bérezés és juttatások, mi szerepeljen az álláshirdetésben?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az álláshirdetés egyik legnehezebben megírható része a „Mit kínálunk” szekció. Míg arról konkrét elképzelésünk van, hogy milyen feladatkörre keressük a megfelelő embert, addig a juttatási csomag leírásánál több akadályba is ütközhetünk.

Kihívások a juttatások megfogalmazása során:

  • A leggyakoribb juttatások ma már elcsépeltnek hangzanak (például: versenyképes fizetés, fiatalos csapat, dinamikusan növekedő vállalat, fejlődési lehetőség)
  • Bizonyos juttatási elemeket céges szabályozás miatt nem lehet publikálni, vagy az erős versenykörnyezetben nem szeretnénk, hogy egy-egy konkurens is megismerje azokat.

A JobGroup szakértőinek tanácsa, hogy gondolkozzunk el azon, mit tudunk nyújtani a jövőbeli munkavállalóknak! Hívjuk segítségül a kulcs-vezetőket vagy akár a teljes csapatot és kérdezzük meg tőlük, hogy miért jó itt dolgozni! A pozícióspecifikus előnyökre a szakmai vezető adhat választ.

Fogalmazzunk minél konkrétabban, hogy miért érdemes hozzánk jelentkezni, akár számokkal, konkrét programokkal, képzésekkel alátámasztva.

Vannak olyan „Mit kínálunk” elemek, amit alapvetésként kezelnek a pályázók és nem jelent számukra előnyt. Ilyen például a rugalmas munkavégzés, a modern munkaeszközök vagy a műszakpótlék. Ennek ellenére érdemes ezeket is megemlíteni, hogy ne okozzon ezek hiánya félreértést vagy hiányérzetet, ami akár a jelentkezéstől is eltántoríthatja az olvasót.

A „Mit kínálunk” résznél van lehetőségünk igazán vonzóvá tenni az álláshirdetést, így fontos, hogy valóban minden lehetőséget megemlítsünk, amit a vállalat nyújtani tud. Ugyanakkor tartózkodjunk a ferdítésektől vagy a valótlan elemek felsorolásától!

Bérezés kiírása:

A bérsáv kiírása a magyar munkaerőpiacon még tabutémának számít, bár vannak olyan vállalatok és platformok, amik igyekeznek ledönteni ezeket a falakat. A bér kiírásának hiánya globális kihívás, a PayScale 2022-es kutatása alapján csupán a vállalatok 20%-a írja bele a hirdetésbe a bérsávokat. Ennek ellenére a transzparencia egyre fontosabb, például az Indeed 2021-es felmérése alapján a vállalatok 83%-a igyekszik átláthatóbbá tenni a juttatási rendszert. Minél hamarabb érdemes a transzparencia irányába elmozdulni a toborzás tekintetében is, hiszen ahogy egyre több vállalat dönt a bérek kiírása mellett, annak versenyelőnye is egyre kisebb lesz.

Okok a bér kiírása mellett:

  • Motiváló (a jelöltek szívesebben, és nagyobb motiváltsággal jelentkeznek olyan helyre, ahol tisztában vannak a bérekkel, mert nem éri őket meglepetés egy hosszú, több körös pályázási folyamat után)
  • Transzparens

Okok a bér kiírása ellen:

  • Erős versenykörnyezetben a konkurencia is látja a bért
  • Kevesebb rugalmasság a bértárgyaláson
  • Bérfeszültség meglévő és új munkavállalók között

A bérsáv kiírása motiválja a jelentkezést és segít lecsökkenteni az előszűrésre kerülő profilok számát. Különösen javasolt azoknál, akik rövid határozott időre keresnek munkavállalókat, hiszen ilyenkor minden lehetőséget meg kell ragadni a jelentkezések ösztönzésére.

Az „Álláshirdetés írása – egy HR-szolgáltató praktikái” című teljes kiadvány az alábbi linkre kattintva érhető el: https://bit.ly/allashirdetes_irasa

Forrás: JobGroup sajtóközleménye


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).