Bevezették a Vienna Insurance Group AG részvényeit a BÉT-re


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Új kibocsátóval bővült a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), a részvénypiac kínálatban pénteken megjelent a Vienna Insurance Group AG (VIG).

Az osztrák biztosítási társaság részvényei a tőzsde prémium kategóriájába kerültek. A VIG 128 millió névérték nélküli, bemutatóra szóló törzsrészvényt kínál a BÉT-en, egyenként 9426 forintos bevezetési áron.

A kibocsátói oldalon olvasható cégbemutató szerint az 1991-ben alapított Vienna Insurance Group AG Ausztria, valamint Közép- és Kelet-Európa vezető biztosítási társasága. A vállalatcsoportot 30 ország csaknem 50 biztosítótársasága alkotja, több mint 25 ezer alkalmazottat foglalkoztat, ügyfelei száma meghaladja a 22 milliót. Árbevételük 2020-ban meghaladta a 9,3 milliárd eurót (több mint 3700 milliárd forint), 2021-ben a 9,7 milliárd eurót (majdnem 3900 milliárd forint). Az adózott eredményük közben 231 millió euróról (több mint 92 milliárd forint) majdnem 376 millió euróra (több mint 150 milliárd forint) nőtt.

A tőzsdei honlapon korábban közzétett tájékoztatás szerint a részvényeket az osztrák tőzsdére 2005-ben, a cseh tőzsdére 2008-ban vezették be. A VIG bevezetését pénteken a BÉT is megerősítette. Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint Végh Richárd vezérigazgató tőkeerős, stabil lehetőségként ajánlotta az osztrák társaságot a befektetőknek. Csatlakozásukkal a BÉT prémium kategóriájában már 22 kibocsátó szerepel – írták.

Az eset kapcsán a Magyar Nemzeti Bank kijelentette, hogy üdvözli, hogy a Vienna Insurance Group (VIG) pénteken bevezette részvényeit a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT). „Bízunk benne, hogy a hazánkban két nagybiztosító többségi tulajdonosaként jelen lévő osztrák biztosítói csoport az első fecske, amelynek példáját rövidesen számos külföldi leánybank és biztosító követi majd” – hangsúlyozta az MNB alelnöke.

Rámutatott: az itthon is jelentősnek számító nemzetközi hitelintézeti csoportok részvényeivel jellemzően Európa 8-10 tőzsdéjén kereskednek. Ezek között a közép-kelet-európai régióban – noha az e téren kétségtelenül elmarad Nyugat-Európától – Csehországtól Románián át egészen Bosznia-Hercegovináig számos eltérő fejlettségű és tőzsdei kapitalizációjú ország is akad.

Magyarországon azonban külföldi tulajdonú leánybankok, biztosítók részéről mostanáig mégsem került sor ilyen szabályozott piaci bevezetésre. Eközben a hazai többségi tulajdonú hitelintézetek, jelzálogbankok közül több piaci szereplő értékpapírjai is elérhetők a magyar tőzsdén. Ezek köre a jövőben örvendetesen bővülhet is majd – tette hozzá Kandrács Csaba. Mint emlékeztetett, az MNB – Versenyképességi programjával összhangban – idén februárban ajánlásban jelezte a piacnak: jó gyakorlatnak tartja, ha az itthon tevékenykedő bankok, biztosítók tulajdonszerzési vagy állományátruházási ügyleteik nyomán legkésőbb két éven belül legalább egy törzsrészvény-sorozatukat bevezetik a BÉT-re. A jegybanki vezető szerint a tőzsdére lépéssel – s így az ottani szigorú nyilvánossági és közzétételi előírásoknak való megfeleléssel – tovább erősödne a pénz- és biztosítási piaci szereplők átláthatósága. Ez végső soron növeli a piacok iránti bizalmat és az ügyfelek védelmét.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

Enyhe recesszióban Németország

Végleges és kiigazított adatok szerint a német GDP 0,1 százalékkal csökkent 2023-ban, éves összevetésben. A negyedik negyedéves gazdasági teljesítmény rontotta érdemben a mutatót.