Boeing-támogatás: büntetné az USA-t az EU


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nagyjából 20 milliárd dollárnyi amerikai termékre vethet ki importvámokat az Európai Unió a Boeing repülőgépgyártónak nyújtott, tiltott, washingtoni támogatások miatt – jelentették be szerdán Brüsszelben.

Az Európai Bizottság előkészített és nyilvános konzultációra bocsátott egy listát azon termékekről, amelyeket ellenintézkedésként büntetővámokkal sújthat. Ezek a dohány- és élelmiszeripari termékektől kezdve a bőröndökön, játékkonzolokon, traktorokon át egészen a helikopterekig, a repülőgép- és autóalkatrészekig számos amerikai árut érintenének.

A brüsszeli testület ezzel párhuzamosan jelezte, hogy nyitott a tárgyalásokra az Egyesült Államokkal.

Szakértők szerint a lépés válasz arra, hogy Robert Lighthizer amerikai kereskedelmi főképviselő múlt héten hasonló korlátozásokkal fenyegetett 11 milliárd dollár értékben, amennyiben az EU egyes országai nem hagynak fel a Boeing riválisának számító Airbus törvényellenes támogatásával, amely szerinte ekkora kárt okoz évente.

Az amerikai vámtarifákat az 1974-es kereskedelmi törvény alapján vetnék ki, Donald Trump elnök kormánya ugyanígy járt el a kínai árukra még tavaly kivetett vámok esetében.

Uniós diplomáciai források „erősen eltúlzottnak” tartják ezen tervezett amerikai lépéseket. A kárigény mértékét a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) kell végül mindkét fél számára megítélnie. Az Airbus ügyében a döntés már idén nyárra várható, és ezt követően Washington megállapodás hiányában azonnali cselekedni készül.

Az elemzők arról számoltak be, hogy a WTO mindkét esetben ezeknél jóval alacsonyabb összegeket állapíthat majd meg. Az EU 2012-ben 12 milliárd dollárnyi kárigény megítélésére kérte a szervezetet.

A WTO előzőleg megállapította: az Európai Unió egyes országai az Airbusnak, az Egyesült Államok pedig a Boeingnek nyújtott tiltott állami támogatást.

„Tisztességes versenyt, egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani az európai vállalatok számára. Fontos ebben a tekintetben a WTO legfrissebb döntése a Boeing amerikai szubvencionálása ügyében. Készen kell állnunk válaszlépésekkel szükség esetére, hiszek abban, hogy a vitát párbeszéd útján kell rendezni” – emelte ki Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos.

Az Egyesült Államok, valamint a Németországot, az Egyesült Királyságot, Franciaországot és Spanyolországot képviselő Európai Bizottság között mintegy 15 éve ádáz vita dúl a világ két legnagyobb repülőgépgyártója, az amerikai Boeing és az európai Airbus szabályellenes támogatásáról.

Az Európai Bizottság kedden közölte, hogy az utóbbi évben körülbelül 112 százalékkal nőtt az EU-ban az Egyesült Államokból importált szójabab mennyisége, és mára a teljes behozatal 72 százalékát teszi ki. A jelentés közzététele egyesek szerint a transzatlanti feszültség csillapítását célozza.

Donald Trump beiktatása óta a kereskedelmi konfliktus mellett számos más ügy is mérgezi az Európai Unió és az Egyesült Államok kapcsolatát. Komoly nézeteltérések vannak sok területen a klímaváltozástól, a NATO és az EU-n, valamint általában véve a multilateralizmosan át egészen a szíriai és az iráni helyzetig.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 12.

Milyen lakásra igényelhető 2025-ben hitel 10 százalékos önerő mellett?

Megjelent az MNB rendelet, amely bemutatja, hogy a lakásvásárlók, épírkezők, otthonukat felújítók milyen feltételekkel kaphatnak 2025-től energiahatékony ingatlanra 10% önerő mellett lakáshitelt. Az előzetes várakozásoknak megfelelően bizonyos esetekben a jövedelmet is nagyobb mértékben terhelheti meg a kölcsön törlesztőrészlete – olvasható a Bankmonitor közleményében.

2024. november 11.

Csökken a hazai kkv-k optimizmusa a foglalkoztatást illetően

Mérséklődő optimizmus jellemzi a hazai kkv szektor foglalkoztatási várakozásait – derült ki a K&H kkv bizalmi index harmadik negyedéves kutatási adataiból. Némileg csökkent azon cégvezetők száma, akik létszámbővítésben gondolkodnak, ezzel szemben azok aránya, akik nem terveznek változtatni, 4 százalékponttal nőtt, így most 76 százalékon áll a mutató. Bár a cégvezetők közel háromnegyede tervez bérfejlesztést a következő egy évben, a béren kívüli juttatásban gondolkodók aránya 42 százalékra esett vissza, ami jelentős, 8 százalékos csökkenés. Változatlanul a tizenharmadik havi fizetés, a munkába járás támogatása, valamint a SZÉP kártya a leginkább vonzó juttatási forma.