Boeing-támogatás: büntetné az USA-t az EU


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nagyjából 20 milliárd dollárnyi amerikai termékre vethet ki importvámokat az Európai Unió a Boeing repülőgépgyártónak nyújtott, tiltott, washingtoni támogatások miatt – jelentették be szerdán Brüsszelben.

Az Európai Bizottság előkészített és nyilvános konzultációra bocsátott egy listát azon termékekről, amelyeket ellenintézkedésként büntetővámokkal sújthat. Ezek a dohány- és élelmiszeripari termékektől kezdve a bőröndökön, játékkonzolokon, traktorokon át egészen a helikopterekig, a repülőgép- és autóalkatrészekig számos amerikai árut érintenének.

A brüsszeli testület ezzel párhuzamosan jelezte, hogy nyitott a tárgyalásokra az Egyesült Államokkal.

Szakértők szerint a lépés válasz arra, hogy Robert Lighthizer amerikai kereskedelmi főképviselő múlt héten hasonló korlátozásokkal fenyegetett 11 milliárd dollár értékben, amennyiben az EU egyes országai nem hagynak fel a Boeing riválisának számító Airbus törvényellenes támogatásával, amely szerinte ekkora kárt okoz évente.

Az amerikai vámtarifákat az 1974-es kereskedelmi törvény alapján vetnék ki, Donald Trump elnök kormánya ugyanígy járt el a kínai árukra még tavaly kivetett vámok esetében.

Uniós diplomáciai források „erősen eltúlzottnak” tartják ezen tervezett amerikai lépéseket. A kárigény mértékét a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) kell végül mindkét fél számára megítélnie. Az Airbus ügyében a döntés már idén nyárra várható, és ezt követően Washington megállapodás hiányában azonnali cselekedni készül.

Az elemzők arról számoltak be, hogy a WTO mindkét esetben ezeknél jóval alacsonyabb összegeket állapíthat majd meg. Az EU 2012-ben 12 milliárd dollárnyi kárigény megítélésére kérte a szervezetet.

A WTO előzőleg megállapította: az Európai Unió egyes országai az Airbusnak, az Egyesült Államok pedig a Boeingnek nyújtott tiltott állami támogatást.

„Tisztességes versenyt, egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani az európai vállalatok számára. Fontos ebben a tekintetben a WTO legfrissebb döntése a Boeing amerikai szubvencionálása ügyében. Készen kell állnunk válaszlépésekkel szükség esetére, hiszek abban, hogy a vitát párbeszéd útján kell rendezni” – emelte ki Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos.

Az Egyesült Államok, valamint a Németországot, az Egyesült Királyságot, Franciaországot és Spanyolországot képviselő Európai Bizottság között mintegy 15 éve ádáz vita dúl a világ két legnagyobb repülőgépgyártója, az amerikai Boeing és az európai Airbus szabályellenes támogatásáról.

Az Európai Bizottság kedden közölte, hogy az utóbbi évben körülbelül 112 százalékkal nőtt az EU-ban az Egyesült Államokból importált szójabab mennyisége, és mára a teljes behozatal 72 százalékát teszi ki. A jelentés közzététele egyesek szerint a transzatlanti feszültség csillapítását célozza.

Donald Trump beiktatása óta a kereskedelmi konfliktus mellett számos más ügy is mérgezi az Európai Unió és az Egyesült Államok kapcsolatát. Komoly nézeteltérések vannak sok területen a klímaváltozástól, a NATO és az EU-n, valamint általában véve a multilateralizmosan át egészen a szíriai és az iráni helyzetig.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Negyedmillió fölött a budapesti albérletár

Tovább drágult a budapesti bérlakáspiac, az átlagos havi albérletár átlépte a negyedmillió forintos határt; eközben vidéken a tavalyi extrém áremelkedés után ellenkező trend rajzolódott ki: ott csökkennek a bérleti díjak.

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.