Brexit: a légitársaságok is rosszul járhatnak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A brit kormány hétfői tájékoztatása szerint a Nagy-Britanniában, illetve az Európai Unióban bejegyzett légitársaságok elvesztenék a brit és az uniós célállomások közötti automatikus, előzetes engedélykérési kötelem nélküli járatüzemeltetési jogaikat, ha London és az EU között nem születik megállapodás a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről.

A brit kormány az utóbbi időszakban folyamatosan tesz közzé hangsúlyozottan elvi útmutatókat arról, hogy a jelenlegi helyzethez képest milyen változások várhatók a Brexit-megállapodás elmaradása esetén. E tájékoztatók minden esetben hangsúlyozzák, hogy „valószínűtlen” forgatókönyvekről van szó, mivel a brit kormány megegyezéses Brexitre számít.

A hétfőn ismertetett újabb tájékoztatási csomagban az áll, hogy ha mégsem lesz megállapodás az EU-val, az Egyesült Királyság és az Európai Unió között járatokat közlekedtető brit és uniós légitársaságoknak a brit EU-tagság megszűnése után egyéni működési engedélyekért kellene folyamodniuk a brit, illetve az uniós hatóságokhoz.

Mindemellett az Európai Unióban bejegyzett külföldi légitársaságok nem tudnának olyan járatokat üzemeltetni, amelyeknek indulási és érkezési repülőtere – például a londoni Heathrow és a skóciai Edinburgh – egyaránt az Egyesült Királyságon belül van, a brit bejegyzésű légitársaságok pedig ugyanígy elveszítenék automatikus jogosultságukat arra, hogy európai uniós kiindulási és célállomások – például Milánó és Párizs – között közlekedtessenek közvetlen járatokat előzetes engedélyeztetés nélkül.

A brit közlekedési minisztérium által kiadott tájékoztató hangsúlyozza ugyanakkor: a brit kormány úgy készül, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén is megadja a szükséges engedélyeket az uniós légitársaságoknak nagy-britanniai működésük folytatásához, és elvárná az EU-ban maradó országoktól, hogy viszonossági alapon ugyanígy járjanak el a területükön működő brit légitársaságok esetében.

A közlekedési tárca állásfoglalása szerint sem egyetlen EU-tagországnak, sem az Egyesült Királyságnak nem állna érdekében „a kiszolgálható célállomások választékának korlátozása”.

A minisztérium elismerte ugyanakkor, hogy az egyedi járatüzemeltetési engedélyek kiadásának megtagadása fennakadásokat okozhat „egyes járatok” közlekedésében.

A tájékoztatás szerint London a Brexit-megállapodás elmaradása esetén az EU-országokkal kötendő többoldalú járatközlekedési megállapodást részesítené előnyben, de alternatív megoldásként el tudja képzelni kétoldalú megállapodások megkötését az egyes EU-országokkal a légiközlekedési szolgáltatások kölcsönös engedélyezésének feltételeiről.

A brit kormány a felkészítő jellegű tájékoztatássorozat részeként a minap arra is felhívta a figyelmet, hogy nem lenne garantálható a roamingdíj-mentes mobiltelefon-használat az EU-tagállamokba látogató brit állampolgárok számára, és járművezetői jogosítványaik érvényességét sem feltétlenül ismerik majd el az uniós tagországok, ha nem sikerül megállapodásra jutni a Brexit feltételrendszeréről az Európai Unióval.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)