Cafeteria és adóztatás – Mekkora a cégek tűrőképessége?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A természetbeni juttatások tervezett megadóztatása a munkavállalók szempontjából a juttatások összegének lényeges csökkentését jelentené; a kormány által tervezett 32 százalékos adókulcs esetén is a munkaadók csak bő négytizede tartaná fenn a természetbeni juttatásokat, egy 10 százalékos adó esetében azonban már tízből hét cég tartaná meg ezeket – így foglalható össze a Szonda Ipsos 2009. május 26-a és 28-a között a legalább 50 főt foglalkoztató magyarországi vállalkozások körében végzett telefonos kutatásának eredményei.

A közepes és nagyvállalatok gyakorlatában – racionális költségoptimalizálásuknak köszönhetően– eddig nagymértékben jelen voltak a béren kívüli juttatások. Ezek tervezett megadóztatása gyors, és a munkavállalók jelentős része számára kedvezőtlen alkalmazkodást eredményezne a cégek magatartásában. Mindez azonban nagymértékben függ az adó pontos mértékétől.

A közepes és nagyvállalatok túlnyomó többsége, 93 százaléka jelenleg ad valamilyen béren kívüli juttatást alkalmazottainak – 30 százalék cafeteria rendszer keretében, 63 százalék azon kívül. A természetbeni juttatásokat cafeteria rendszerben adó vállalatok körében közel kétszer akkora az egy alkalmazottra jutó átlagos – béren kívüli juttatásokra fordított – éves keretösszeg, 205 ezer forint, mint a cafeteria rendszer nélkül juttatásokat adó vállalatok körében (104 ezer forint).

A juttatások tervezett megadóztatása jelentős változásokat eredményezne a vállalatok gyakorlatában. A tervezett változtatások ismertetése után a kutatásban részt vevő, és eddig béren kívüli juttatásokat adó vállalkozások relatív többsége, 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi keretösszegből fizetné a juttatásokat és azok adó- illetve járulékterheit is, ami a munkavállalók szempontjából juttatások összegének lényeges csökkentését jelentené.

A vállalkozások egyötöde (18 százalék) még drasztikusabb módját választaná az új szabályokhoz való alkalmazkodásnak, és előreláthatóan megszűntetné a béren kívüli juttatásokat. Csak minden tizedik vállalatra jellemző, hogy az éves keretösszeget növelve részben vagy egészben magára vállalná a béren kívüli juttatások új terheit. Mindössze a béren kívüli juttatásokat adó vállalatok 3 százaléka jelezte, hogy a megszűntetett juttatásokat béremeléssel váltaná ki. Míg tízből három vállalat egyelőre kivár, még nem döntötte el, nem tudja, hogyan reagálna a kormány által benyújtott törvényjavaslat elfogadása esetén.

A tervek szerint kedvezményes adókörbe sorolt juttatásokat – a 32 százalékos adóval terhelt iskolakezdési támogatást, helyi utazási bérletet, meleg étkezési utalványt, üdülési csekket és képzési támogatást – sem kímélné a vállalatok többsége. Az ilyen juttatásokat – cafeteria rendszeren kívül – adó vállalatok 43 százaléka jelezte, hogy továbbra is adná ezeket, de többségük a korábbinál kisebb összegben. A kormány által tervezett 32 százalékos adó esetén csak bő négytizedük tartaná fenn ezeket a juttatásokat, valamivel alacsonyabb, 25 százalékos adóteher esetében felük döntene így. Ha az adó mértéke 17 százalék lenne, tízből hat vállalat továbbra is adná dolgozóinak ezeket a kedvezményes körbe sorolt béren kívüli juttatásokat, míg 10 százaléknyi adó esetében már tízből hét cég tartaná meg ezeket.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

A kisgyermekes szülők érdekében indított versenyfelügyeleti eljárást a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a szlovákiai EC Global SVK s.r.o. vállalkozással szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt; a GVH gyanúja szerint a cég a weboldalán reklámozott, jellemzően kisgyermekes szülőknek ajánlott termékek esetében megtéveszti a fogyasztókat az egészségre és gyógyhatásra vonatkozó állításokkal.

2024. június 21.

Sok céget érhet kellemetlen meglepetés, mert hamarosan lejár a NIS2 regisztráció határideje

Már csak pár napja maradt belépni a nyilvántartásba azoknak a hazai vállalatoknak, amelyekre kiterjed a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv – hívja fel a figyelmet az EY. Résen kell lenniük a konszolidált beszámolót készítő társaságok tagvállalatainak is, hiszen elég cégcsoport szinten elérni a meghatározott minimum bevételt és létszámot, hogy rájuk is vonatkozzanak a kötelezettségek. Az óvatlan szervezetek számára a mulasztás súlyos bírsággal, sőt a vezető eltiltásával is járhat.  

2024. június 21.

Tagok védelme a létesítő okirat módosítása során

A Ptk. helyes értelmezése szerint akkor is valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség a létesítő okirat módosításához, ha a módosítás valamennyi tag jogait azonos módon hátrányosan érintené, vagy valamennyi tag helyzetét azonos módon hátrányosabbá tenné. Az „egyes tagok” kifejezés alatt egy, több, de akár valamennyi tag is értendő – a Kúria eseti döntése.