Öröklési illeték: fizethet, akinek eddig nem kellett – de van kiskapu

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jövőre kiterjesztené a kormány az öröklési illeték fizetését az örökölt üzletrészekre is – 35 millió forintosnál nagyobb érték után 21 százalékot -, ami elvileg teljesen logikus, hiszen a tulajdonjogot is megtestesítő értékpapír öröklése után is meg kell fizetni az illetéket. A gyakorlati megvalósítás azonban lehet, hogy okoz majd némi bizonytalanságot a kezdeti időkben.

Jövőre kiterjesztené a kormány az öröklési illeték fizetését az örökölt üzletrészekre is. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett első fokú örökösöknek – amennyiben örökölt lakástulajdont és a húszmillió forintos illetékmentességet már kihasználta – 18 millió forint értékig 11 százalék, 18 és 35 millió forint között 15 százalék, 35 millió forint felett pedig 21 százalék illetéket kell fizetniük jövőre. Ez elvileg teljesen logikus lépés, hiszen a tulajdonjogot is megtestesítő értékpapír öröklése után is meg kell fizetni az illetéket, márpedig utóbbi is tulajdonrészt jelent egy társaságban. A gyakorlati megvalósítás azonban lehet, hogy okoz majd némi bizonytalanságot a kezdeti időkben, mert néhány feladat első pillantásra nem tűnik egyszerűnek.

Bizonyára nem lesz könnyű meghatározni az üzletrész forgalmi értékét, aminek alapján az illetéket kell fizetni. A jogszabály szerint ugyanis az illeték alapja az illetéktárgy forgalmi értéke. Ez egy ingatlan esetében viszonylag könnyen kezelhető ügy, ám ennél sokkal körülményesebb egy vállalkozás értékét felmérni – hívta fel a figyelmet Kocsis Zoltán, a Dr. Vilmányi Ügyvédi Iroda közgazdásza. Arról nem is szólva, hogy egyelőre az sincs tisztázva: kinek is kell felbecsültetnie, illetve felbecsülnie a megörökölt társaságot.

Az is kérdés, hogy ha a társasági szerződés kizárja az örökös belépését tagként a gazdasági társaságba, akkor a többi tag által az örökösnek fizetendő megváltási ár képezheti-e az illeték alapját. A kérdés folytatásaként felmerül: ha nincs benne az örökös kizárása a társasági szerződésben, de nem az üzletrészt szeretné tulajdonolni, hanem inkább eladná azt a cég többi tulajdonosának, akkor képezheti-e ez az összeg az illeték alapját.

A forgalmi érték megállapítása azért fontos, mert egy vállalkozás esetében nincs feltétlen összefüggés a törzstőke és a cég értéke között – főleg ha abból indulunk ki, hogy ma már félmillió forint tőkével lehet kft.-t alapítani, amely akár több tíz milliós nyereséget is elérhet és rendelkezhet sokmilliós értékű ingatlannal és eszközökkel. Vagyis ez a mutató nem lehet alapja a forgalmi értéknek. Az pedig egy külön kérdéskör, hogy hogyan kell kezelni a veszteséges cégeket – Magyarországon 127 ezer cég vallott veszteséget tavaly. Elvileg ugyanis itt a negatív érték után nincs is illetékfizetési kötelezettség vagy csökkenti az örökség tiszta értékét, ami persze a valóságban nem lehet reális.

Az egyébként nem valószínű, hogy az öröklési illeték bevezetésével veszélybe kerülnének a magyarországi vállalkozások. Ha abból indulunk ki, hogy egy vállalkozás alapvetően nyereséget kell termeljen, az öröklési illeték – ha a gyerekek veszik át a társaságot – néhány év alatt kitermelődik (persze nem a tavalyi vagy az idei növekedési adatokból kell kiindulni). Ráadásul az illetékfizetésre ugyanúgy lehet halasztást kérni, mint az adókra.

Forrás: Napi Online

---