Cégértékelés: fókuszban az EBITDA


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha jól működő és nyereséges cégek esetében beszélünk cégértékelésről, akkor az értékelés fókuszpontja a társaság által elért operatív nyereség, vagyis EBITDA.


A korábbi értékelés-témakörben publikált bejegyzéseink során valószínűsíthetően sikerült körvonalazni, hogy nagyon sok esetben, ha cégértékelésről beszélünk (jól működő és nyereséges cégek esetében), akkor az értékelés fókuszpontja a társaság által elért operatív nyereség, vagyis EBITDA (lefordítva kamatterhek, adózás és értékcsökkenés előtti nyereség).

A cégértékelés első lépése, hogy az értékelő előveszi a publikált adatokat és azokból összeállítja az EBITDA historikus számokat.

Majd ezek után fel kell tennie azt a kérdést, hogy a kimutatott és auditált számok mennyire fedik a valóságot, más szóval, vannak-e:

  • olyan tételek, amelyek nem képezik a társaság alapműködésének körét;
  • olyan tételek, amik nem szerepelnek, de prudens működés alapján be kellene őket vonni?

Harmadrészt, bizonyos költségek úgynevezett vonal alatti vagy vonal feletti elhelyezése ugyancsak befolyásolja az EBITDA-számot. Ez alatt az értjük, hogy ez az EBITDA-ba beleszámítódik-e vagy sem, aminek tipikus példája, hogy egy lízing pénzügyi kamatterhet ténylegesen pénzügyi ráfordításként mutatunk ki (ahogy az auditált jelentésben is szerepel), vagy korrigálva az EBITDA-ban, mivel ez utóbbi esetben azt működési költségként definiálom, arra utalva, hogy ez az alapműködéshez elengedhetetlen, pl. az aviatika iparágban ez a bevett módszer.

A bevett DCF vagyis diszkontált cash flow (pénzáramlás) értékelés megközelítése során a következő szabályok szerint kell eljárni, amikor korrigálni szeretném a pénzügyi kimutatást:

  • az adatok normalizálása, vagyis az egyszeri tételeket korrigálni kell;
  • a társaság üzleti tervét azzal a feltételezéssel élve kell módosítani, hogy a múltbeli, normalizálásra került tételek a jövőben is fenn fognak állni, vagyis nemcsak a múltbeli számok, hanem a tervszámok is normalizálandóak a szükséges tételekkel. Ilyenek lehetnek:
  • Nem piaci árazású bérleti díjak: a könyvekben levő költségeket meg kell emelni a korrekció során, ezáltal ténylegesen csökkeni fog az EBITDA.
  • Tulajdonosi egyéb kivételek költség-ágon: a könyvekben levő költségeket csökkenteni kell, ezáltal a tényleges EBITDA nőni fog.
  • Fizetések rendezése: ha kirívó a bejelentett fizetések melletti „kiegészítő” juttatások köre, akkor előfordulhat, hogy azokat béresíteni kell. Ugyanakkor előfordulhat, hogy bizonyos tranzakciókban ezt a felek nem korrigálják, mert elfogadják, hogy vagy a piac, vagy a cég egyedi helyzetéből fakadóan ilyen mértékű korrekció nem reális, mert az a cég működését ellehetetlenítené. Ha a kiegészítő juttatásokat korrigálni kell, akkor annak többletköltsége lesz, ezáltal a tényleges EBITDA csökkeni fog.
  • Készletértékelések: előfordulhat, hogy vállalatirányítási rendszer alkalmazásakor a készletértékelés még pontosabbá válik, ilyenkor az eredménykimutatásban megjelenő év végi készletváltozások, mint aktivált saját teljesítmények értéke +/- változtatható. A könyvekben levő költségeket növelni vagy csökkenteni kell, attól függően, hogy mit eredményez az aktualizált készletértékelés. Emiatt EBITDA változása is kétirányú lehet.
  • Egyéb más olyan költségek, amik nem kapcsolódnak az alaptevékenység köréhez: a könyvekben levő költségeket csökkenteni kell, ezáltal tényleges EBITDA nőni fog.

Ezek a módosítások mind azt szolgálják, hogy az értékelés egy „fair”, prudens képet adjon az értékelendő társaságról és egyedi, illetve a nem az alaptevékenységet terhelő költségek (és bevétek is) hátrányosan ne befolyásolják a cég értékelését.

A bejegyzés szerzője Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary elnök-vezérigazgatója. Az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.

Nagykommentár a cégtörvényhez

A szerzők gazdasági és cégügyekkel foglalkozó bírák, akik a joggyakorlat szemszögéből, a módosításokat objektíven, de kritikusan szemlélve segítik a jogalkalmazókat a gazdasági jog értelmezésében. 

További információ és megrendelés >>


Kapcsolódó cikkek

2024. február 29.

OCS: Az energiahatékonyság növeli az ingatlan árát

Egyelőre nem látni pontosan, hogy a korábbinál szigorúbb feltételekkel beszerezhető energetikai tanúsítvány mekkora hatással lesz a későbbiekben az ingatlan értékekre és értékesíthetőségére, de az már most kiderült: a hőveszteségi mutató beépült az árba – jelentette ki Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az OCS legfrissebb felmérése, az Energetikai Iránytű kapcsán.

2024. február 29.

Átadták az Év Befektetője díjakat

Kilenc kategóriában adták át a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) elismerését, az Év Befektetője díjakat a 2023-ban legkiemelkedőbb teljesítményt elérő külföldi és magyar vállalatoknak szerdán a Szépművészeti Múzeumban.

2024. február 29.

Növekvő árbevétel mellett csökkent a Duna House adózott eredménye tavaly

A Duna House csoport 32,837 milliárd forint konszolidált, nettó árbevételt ért el 2023-ban, 9 százalékkal többet, mint 2022-ben, adózott eredménye 2,717 milliárd forint volt, ami 8 százalékkal maradt el az előző évitől – közölte az ingatlanközvetítő vállalat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán.