GVH: számos ponton módosít a Viber hatósági eljárás miatt
Számos ponton módosít a Viber internetalapú üzenetküldő szolgáltatás a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásának köszönhetően – közölte a hatóság pénteken.
Csalók célpontjai: közbeszerzések és támogatások
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal felderítéseinek köszönhetően tavaly 631 millió elcsalt euró juthatott vissza jogos tulajdonosához, az EU költségvetéséhez. Az InfoTandem infografikája.
Fényt deríteni a rafináltan kimunkált gazdasági visszaélésekre, s bíróság elé állítani a csalókat – nagyjából így írható le az Európai Csalás Elleni Hivatal (a francia elnevezésből – Office européen de lutte antifraude – képzett mozaikszóval: OLAF) feladata. A mögöttes cél pedig nem utolsósorban az, hogy az elcsalt milliók visszajussanak az EU büdzséjébe, s onnan, például támogatások formájában, az azokra leginkább rászorulókhoz kerülhessenek. Ami a visszaszerzett pénzt illeti, a hivatal 2016-ban is eredményes évet zárt: a vizsgálatai nyomán a tagországi, illetve a közös európai hatóságok felé megfogalmazott 346 ajánlása nyomán 631 millió euróval gazdagodhat a közös kassza. Ez a summa némiképp elmarad ugyan a megelőző két év rekordösszegeitől (2014-ben a 900 milliós szintet is sikerült meghaladni), de így is komoly teljesítmény a tized ekkora (szűk 60 millió eurós) éves büdzséből gazdálkodó szervezettől.
Az OLAF, amely 1157 ellenőrzött bejelentésre támaszkodhatott tavaly, 219 új vizsgálati dossziét nyitott az elmúlt évben, s ezek, illetve javarészt a korábban megkezdettek közül 272 ügy végére tett pontot. A lezárt esetek száma szintén mutat némi visszaesést az erős 2015-ös teljesítményhez képest, ám önmagában a mennyiségből kiindulni csalóka lehet. A hivatal ugyanis2016-ban egyre inkább az átfogó, transznacionális vizsgálatokra összpontosította erőit, amelyek révén igen nagy halak is horogra akadtak. Sikerült például rekonstruálni egy precízen kidolgozott csalási rendszert, s ennek révén beazonosítani lopott uniós forrásokat egy 1,7 milliárd eurós közlekedési projektben.
Megjegyzendő, hogy az OLAF fogyatkozó stábbal dolgozik. A tavalyi 415 fős létszámkeret (benne 55 külsőssel) eleve az eddigi legalacsonyabbnak számít, amit tovább rontott, hogy a 360 fős belsős státusból 24-et nem sikerült betölteni. Így különösen figyelemreméltó eredmény, hogy a vizsgálatok átlagos hossza bő másfél évre, egészen pontosan 18,9 hónapra rövidült, ami rekord a hivatal életében (2012-ben az akkoriban lezáruló ügyek még átlagosan közel két évig húzódtak).
A „kreatív” megoldások egyik legkedveltebb terepe egyébként továbbra is a közbeszerzés, korrupcióval és offshore számlák alkalmazásával megspékelve. A csalók szempontjából szintén a „jól jövedelmező” kategóriába tartoznak a kutatási és a foglalkoztatási támogatások. S hogy egy megújuló klasszikust is említsünk: a cigarettacsempészek érdeklődése egyre inkább az „olcsó fehérekkel”, vagy márkátlan cigarettákkal való kereskedelem köti le.