Csökkenő félelmek, óvatos bizakodás 2024-re

A globális és a magyar gazdaság húzóerejébe vetett hit visszatérni látszik a tavalyi kiugró pesszimizmust követően, a vezérigazgatók 54%-a ítéli meg pozitívan a globális gazdaság növekedési kilátásait, és 60%-uk úgy látja, a hazai gazdaság növekedési üteme is javulni fog. A vállalatok több mint fele (58%) áremelést, több mint harmaduk (36%) pedig létszámbővítést tervez az évre, és tízből négy vállalatvezető vallja, hogy cége üzleti modelljén és folyamatain is változtatni kell a hosszú távú fennmaradáshoz. 394 forintos eurót, 1,7%-os GDP-növekedést és 8%-os inflációt várnak a magyar cégvezetők 2024-re – többek között ez derül ki a PwC Magyarország 13. alkalommal elkészített Vezérigazgatói Felméréséből.

A 297 magyarországi cégvezetővel készült személyes interjúból kiderül, hogy a tavalyi év után, amikor a világgazdaság lassulására 76%, a magyar gazdaságéra pedig 85% számított, 2024-re a megkérdezett hazai vezérigazgatók kevésbé tekintenek pesszimistán. Többségük újra gyorsulást vár ugyanis, a világgazdaság húzóerejének erősödésében 54%, a magyar gazdaság növekedési ütemének gyorsulásában 60% hisz. Lassulást globálisan és magyar viszonylatban is 22% jósol.

Idén először fordul viszont elő, hogy a magyar vállalatvezetők a gazdasági növekedéssel kapcsolatban optimistábbak, mint a saját bevételeik alakulásával; azok aránya, akik bíznak cégük 2024-es gyarapodásában, tovább csökkent, és így a 2012-ben mért 47%-os szintre esett vissza.

„A transzformációs kényszer azt is jelenti, hogy az extenzív növekedés lehetőségei jórészt kimerültek: a bevételek emelkedésével nem számolnak a vezetők, a létszám növelésének igénye is inkább a szakképzett munkaerő biztosításának szól, és nem a számbeli növekedésnek” – mondta Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

A hazai vállalatvezetők jövőképe sokat változott az elmúlt egy év során. Miközben a saját bevételeik növekedésével kapcsolatban csökkent a bizakodók aránya, nem nőtt körükben az aggodalom a külső tényezők negatív hatásai miatt. A fenyegetések közül továbbra is az infláció hatásától tartanak a legtöbben (51%). Ezt követi a szakképzett munkaerő hiánya (48%), és a dobogó harmadik fokán közel azonos eredménnyel a makrogazdasági volatilitás (37%), a geopolitikai konfliktusok (36%) és a kiberkockázatok (35%) állnak; ezektől a vezetők legalább egyharmada tart, mint az eredményeiket jelentősen befolyásoló tényezőktől. Az általános félelemérzet alábbhagyni látszik; leginkább a makrogazdasági volatilitásnak és a geopolitikai konfliktusoknak való kitettség érzése csökkent, nem változott azonban tavaly óta a klímaváltozás hatásaitól és a kibertámadások okozta kockázatoktól való aggodalom a vállalatvezetők körében.

A változás kényszere

A vállalatok több mint fele (58%) áremelést, több mint harmaduk (36%) pedig létszámbővítést tervez erre az évre és érvényes maradt az a tavalyi állítás, miszerint  ha a a cégek a jelenlegi pályájukon haladnak tovább és nem változtatnak, 43 százalékuk tíz éven belül elveszíti életképességét.

Az értékteremtési képességükön az elmúlt öt év során a legtöbben új termékek és szolgáltatások fejlesztésével (54%) , technológiai képességek házon belüli kialakításával (32%),vagy külső forrásból történő bővítésével (44%) és stratégiai partnerségek kialakításával (47%) javítottak.

Miközben a vállalatok kétharmadánál évről évre történik pénzügyi és humán erőforrás- átcsoportosítás a fő üzleti tevékenységek között, nagyobb transzformációra a legtöbb cégnél eddig akkor került sor, ha az ügyfélpreferenciák (55%) vagy a technológia átalakultak (44%), a szabályozási környezet megváltozott (48%) vagy kisebb hatással olyan esetben, ha a versenytársak léptek (30%). A következő három évre a változást kikényszerítő tényezők erősebb hatását várják a vállalatvezetők.

Ebben az ökoszisztémában a szabályozási környezet kétarcú; a vállalatvezetők közel fele (48%) szerint a változást ösztönzi, több mint egyharmaduk (35%) ellenben úgy véli, akadályozza azt.Az átalakulás további gátjai a szervezeten belüli bürokrácia (20%), a munkatársak technológiai képességeinek hiánya (20%), valamint a korlátozott pénzügyi források (19%).

A 2023-as év slágere a generatív mesterséges intelligencia volt. Sok szó esett róla, de az adatok alapján a vállalatok alig ötödének (18%) működésében játszott csak szerepet, és a vezetők 27%-a nyilatkozott úgy, hogy a technológiai stratégiájában már helyet kapott a generatív MI. Kivételt képez ez alól a technológia, média- és szórakoztatóipar, valamint távközlési iparág, ahol a generatív mesterséges intelligencia jóval előrébb jár, mint a többi iparágban; itt az elvárások és a félelmek szintje is magasabb az átlagosnál.

Míg a vállalati adaptáció aránya ilyen alacsony, a várakozások már a közeljövőre nézve is elég magasak a generatív mesterséges intelligencia átalakító szerepével kapcsolatban. A következő egy évben a vezetők fele számít arra, hogy a MI javítja a termékek vagy szolgáltatások minőségét (52%), illetve az érintettjei bizalmát a cége felé (45%), és növeli a munkaidő hatékonyságát (56%). A következő három évre a cégvezetők hat tizede úgy véli, hogy nem pusztán új készségeket követel majd meg a MI a munkatársaiktól (68%), hanem megváltoztatja majd az értékteremtés módját (60%) csakúgy, mint a verseny természetét az iparágukban (63%).

---