Csökkent ipari és építőipari termelés volumene


2023 januárjában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 2023 januárjában az ipari termelés volumene 0,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 3,2 százalékkal csökkent – erősítette meg kedden második becslése alapján a KSH.

Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 4,0, az egyéb építményeké 2,1 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 5,0 százalékkal kisebb volt a decemberinél. Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 7,8, az egyéb építmények építésében 0,7, a speciális szaképítésben 1,9 százalékkal kisebb lett a termelés.

A megkötött új szerződések volumene 28,0, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 23,2, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 36,2 százalékkal esett vissza a 2022. januári, magas bázishoz képest. Az építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene 18,2, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 2,0, az egyéb építményekre vonatkozóké 29,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz viszonyítva – ismertette a KSH.

Csökkenő ipari termelés

2023 januárjában az ipari termelés volumene 0,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 3,2 százalékkal csökkent – erősítette meg kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A feldolgozóipari alágak egy részében nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártásáé. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2022. decemberinél 5,1 százalékkal kisebb volt.

Az ipari export volumene 0,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 31 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 19,5, a 14 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 51 százalékkal bővült.

Az ipar belföldi értékesítése 16,5, a feldolgozóiparé 11,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 1,2 százalékkal nőtt, a csekély súlyú bányászaté 16,6 százalékkal csökkent. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 19,5 százalékkal visszaesett, nagyrészt az előző évinél jóval enyhébb idő hatására (az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint a 2023. januári átlagos középhőmérséklet 3,3 Celsius fokkal magasabb volt a 2022. januárinál).

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás 20 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti gépjármű gyártása 29, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 14,4 százalékkal nőtt. A feldolgozóiparban 11 százalékos súlyú villamos berendezések gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékében, 44 százalékkal emelkedett. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 97, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártása 15,7 százalékkal bővült.

A feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása 10,8 százalékkal nőtt tavaly januárhoz képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 12,6 százalékkal nagyobb, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 0,9 százalékkal kisebb lett.

A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 12,2 százalékkal csökkent, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése miatt. Mindössze két alágazatban nőtt a kibocsátás: az – édesség- és a készételgyártást is magában foglaló – egyéb élelmiszer gyártásában 7,7, a dohánytermék gyártásában 48 százalékkal. A legnagyobb (21 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 15,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A többi nyolc alágazatban 0,1 és 51 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a leginkább a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 13,5, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 12,9 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Utóbbin belül a vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása a 2022. januárinak mintegy felére zsugorodott.

Folytatódott a csökkenés a vegyi anyag, termék gyártásában (28 százalékkal), nagyrészt a műanyagalapanyag-, illetve a műtrágya-, nitrogénvegyület-gyártás jelentős visszaesése miatt. A legnagyobb mértékben, 35 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások.

Az ipari termelés négy régióban nőtt, négyben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 15,3 százalékos volumenbővülést Budapesten, a legjelentősebb, 10,2 százalékos visszaesést Észak-Magyarországon regisztrálta a KSH.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 1,0 százalékkal nagyobb volt a 2022. januárinál. Az új belföldi rendelések 10,7 százalékkal visszaestek, az új exportrendelések 3,1 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány január végén 3,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – közölte a KSH.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 27.

Mérlegeli a GVH, eljárást indít-e a Temu ellen

A Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) több bejelentéses eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával kapcsolatban; a versenyhivatal értékeli a beadványokban foglaltakat, illetve részletes adatgyűjtést végez, és ezek alapján megteszi a szükséges intézkedéseket a magyar fogyasztók védelme érdekében, indokolt esetben versenyfelügyeleti eljárást indít – közölte a GVH.