Drágulhat a fővárosi taxizás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Július elsejétől drágább lehet Budapesten taxival utazni, ugyanis a jelenlegi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedhet, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nőhet, ha a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésére benyújtott  előterjesztést megszavazzák a képviselők.


A Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes által jegyzett – a budapest.hu oldalon pénteken közzétett – javaslat szerint a kilométerdíj 280-ról 300 forintra nőne, a percenkénti várakozási díj pedig 70-ről 75 forintra.

A taxisok a javaslatukat azzal támasztották alá, hogy a viteldíj legfontosabb eleme a kilométerdíj, amely a rendelet 2013-as életbe lépése óta nem változott. A díjemelés javasolt mértéke 20 forint, ami 7 százalékos emelkedésnek felel meg.

A rendelet életbelépése óta az infláció átlagos mértéke meghaladta a tíz százalékot – olvasható a mellékelt előzetes hatásvizsgálatban, amely szerint az áremelés hatására mintegy 20-40 napig tartó átmeneti utazáscsökkenés prognosztizálható az ágazatban, amely ezt követően visszaáll az áremelés előtti szintre.

Mint írták, azon utasok, akik ritkán, alkalomszerűen veszik igénybe a szolgáltatást, az áremelés hatását kevésbé érzékelik és „vonakodva bár, de tudomásul veszik a tényét és szükségességét is, a mértékét valószínűleg nem vitatják, elfogadhatónak tartják”.

A taxiforgalom nagy részét kitevő szerződéses állandó ügyfélkörnél még átmeneti visszaesést sem prognosztizálnak az áremelés hatására.

Emlékeztettek: az egyik fővárosi taxis társaság a taxirendeletben foglalt díjtételek emelésére tett írásbeli javaslatot január 23-án. Ezt követően a taxis társaságokkal több körben egyeztettek, a taxisok túlnyomó többsége, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), valamint a Fuvarozók Országos Szövetsége (FUVOSZ) is az emelés mellett tette le a voksát.

Az egyeztetéseken a főváros vezetése többször rögzítette, hogy nem kezdeményezi a tarifa emelését, de abban az esetben, ha a taxisok túlnyomó többsége a BKIK-val és FUVOSZ-szal együtt közösen javasolja, és az emelés mértékében is egyetért, azt nem fogja megakadályozni, és a közgyűlés elé terjeszti.

[htmlbox afa_kotelezettseg]

 

Az egyeztetésen a taxisok részéről felvetődött, hogy az autókon reklámtáblákat helyezhessenek el, és így növelhessék a taxisok bevételét.

A főváros rögzítette, hogy a 2013-as taxirendelet módosítása utáni jelenlegi egységes, letisztult megjelenést értéknek tekinti, és azon nem kíván változtatni. Továbbá a taxik belsejében történő hirdetések szabályozott körülmények közötti elhelyezéséhez országos szintű jogszabály alkotása szükséges, annak rendezése nem a főváros kompetenciája, de egységes taxis javaslat megfogalmazása esetén segíti annak elkészítését és elfogadtatását – írták.

Kitértek arra is, hogy 2015. január 1-jétől kezdődően minden év március 31-ig a Budapesti Közlekedési Központ Zrt., majd  2016. április elsejétől a Budapest Közút Zrt.-vel közösen felülvizsgálták a taxitarifa szerkezetét és tartalmát. „A fentiekben ismertetett infláción túl nem merült fel olyan többletköltség, amely a tarifa emelését indokolta volna. A taxirendeletben meghatározott tarifa mértéke fedezetet nyújtott a taxizás felmerülő költségeire. Ezért annak emelésére vagy módosítására javaslatot nem tettek” – olvasható.

Ugyanakkor – írták – a taxis fogyasztói kosárban az átlagos inflációnál nagyobb mértékű drágulás következett be: a biztosítási díjak emelkedtek, a szabályozási környezet változása új eszközök és készülékek beépítésére kötelezte a taxisokat. Korszerűbb és drágább járműveket szereztek be a taxirendelet országos szabályozásnál szigorúbb előírása miatt január elsejétől, amelyet a fővárosi taxisok teljesítettek. A szerviz- és karbantartási költségek is folyamatosan emelkedtek ebben az időszakban.

A fentebb részletezett költségek emelkedését hivatott kompenzálni a díjtételek mértékének növelésére vonatkozó javaslat, amely összességében inflációt követő mértékű – mutattak rá a javaslatban.

Közölték azt is, hogy a javaslatot elküldték a fogyasztóvédelmi hatóságnak és a szolgáltatásban közvetlenül érintett szakmai érdek-képviseleti szervezeteknek is. A tőlük beérkező véleményekről legkésőbb a közgyűlés ülésén adnak tájékoztatatást, hogy a Fővárosi Közgyűlés ezen vélemények figyelembevételével alkothassa meg a díjemelésről szóló rendeletét.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 28.

Százmilliárdos pályázat érkezik az innovatív vállalkozásoknak

Elérhetővé vált a Fókuszterületi innovációs projektek támogatása című GINOP Plusz felhívás kitöltőprogramja az Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs Rendszeren (EPTK). A 106 milliárd forint keretösszegű program a kutatás-fejlesztésen alapuló innovatív termékek és technológiák létrehozását támogatja, az EPTK-ban való kitöltésre 2025. január 15-ig van lehetőség – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) az MTI-vel csütörtökön.

2024. november 27.

2024. első három negyedévében a közép- és kelet európai befektetési volumen mintegy 24%-kal nőtt éves szinten

A közép- és kelet európai (CEE) befektetési volumen 2024 első három negyedévében elérte az 5 milliárd eurót, ami éves szinten 24%-os növekedést jelent. Ez összhangban áll az európai és globális piacok fellendülésével a 2023 utáni lassulást követően. Az év végi volumenek elérhetik a 7–7,5 milliárd eurót, ami még így is körülbelül 30%-kal marad el a 10 éves átlagtól – derül ki a Colliers legfrissebb „Q1-Q3 CEE Investment Scene” című regionális jelentéséből.

2024. november 27.

Félmillió alá csökkenhet a cégek száma

A társas vállalkozások száma két éve csökken, idén októberig közel 23 ezerrel lett kevesebb, és mára alig haladja meg a félmilliót. Az új cégek alapítása idén 20 ezer alatt maradt, ami közel ezerrel kevesebb, mint tavaly, míg a megszűnések száma közelíti a 30 ezret. Az új kényszertörlési és az előzmény nélküli felszámolási eljárások száma növekedett az előző évhez képes.