Duna House: átalakul a legdrágább ingatlanok piaca


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A prémium ingatlanok szegmensében is elkezdődött a piaci átrendeződés: míg a fővárosban és az agglomerációban csökkent a külföldi befektetők aránya, a balatoni luxusingatlanok még mindig vonzóak a határon túli vásárlók körében a Duna House elemzése szerint.

A társaság közölte, a kereslet a legkorszerűbb műszaki paraméterekkel rendelkező ingatlanok felé tolódott, miközben egyre több, elavult technológiával épült, ám például a mérete miatt mégis prémium kategóriába tartozó ingatlan vár új tulajdonosra. Az elemzés szerint a nehezen eladható, nagyobb átalakításra szoruló ingatlanok tulajdonosai számára a változó gazdasági környezetben a bérbeadás jelenthet jövedelmező megoldást.

A közlemény idézi Benedikt Károlyt, a Duna House pr- és elemzési vezetőjét, aki elmondta: a hálózati tapasztalatok alapján a luxusingatlanok piaca széles palettán mozog, a modern újépítésű és az öt éven belül épült, korszerű technológiákkal, napelemmel, hőszivattyúval ellátott, használt ingatlanok mellett megtalálhatók a régebbi, kevésbé energiahatékony műszaki felszereltségű otthonok is, amelyek főként a méretük és a kiváló lokációjuk miatt tartoznak a prémium ingatlanok közé.

Hozzátette, az előrelátó tulajdonosok már jóval az ingatlan piacra kerülése előtt magas összegeket áldoztak a 10-30 éve – ma már elavultnak számító gépészettel – épült luxusotthonok átalakítására, de a prémium kategória kínálatában a mai napig megtalálhatóak olyan épületek is, ahol nem megfelelő a szigetelés, vagy csak nagyobb átalakítással lehet a meglévő kazánt energiatakarékos hőszivattyúra cserélni.

A tájékoztatás szerint a társaság prémium ingatlanokra specializálódott szakértői növekvő eladói megbízásszámról számoltak be a fővárosban és az agglomerációban, valamint a Balaton környékén is. A kínálat további bővülése várható, azonban a tulajdonosoknak fel kell készülniük, hogy a nagyobb felújításra szoruló ingatlanok egyértelműen háttérbe szorulnak a változó piaci környezetben.

A bizonytalanság, a csökkenő kereslet, az ezzel összefüggésbe hozható megnövekedett értékesítési idő, valamint az infláció miatt előfordul, hogy az eladásra szóló megbízás bérletire alakul. Példaként közölték: amióta egy, a fővárosi agglomerációban található, évek óta új tulajdonost kereső, 250 millió forint értékű ingatlan átkerült az eladó kínálatból a bérleti piacra, havonta 1 millió forintos bevételt hoz tulajdonosának.

A budapesti és agglomerációs luxusingatlanok piacán a járványidőszak alatt jelentősen visszaesett a külföldi érdeklődők aránya, így most jellemzően magyarok, saját használatra keresnek prémium kategóriájú ingatlant. Ezzel szemben a balatoni régióban még mindig érzékelhető a német és a svájci érdeklődés, valamint egyre több angol, belga és holland vevő bővíti a magyar luxusingatlanba fektető nációk sorát – írták, hozzátéve, hogy a Balaton partján és vonzáskörzetében továbbra is keresettek a nem túl nagy alapterületű, 3-4 szobás ingatlanok.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.