Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Növekvő tranzakciószámmal és lassan erősödő kereslettel éledezett a lakáspiac februárban – közölte a Duna House hétfőn.
Az ingatlanközvetítő cég saját becslése szerint a múlt hónapban országosan 6253 adásvétel történt, ami januárhoz képest 7 százalékos növekedés. A főváros budai oldalán a Duna House közreműködésével eladott ingatlanok között 25-25 százalékkal szerepeltek a 40-60, valamint a 80-100 négyzetméter közötti otthonok. A pesti oldalon főként a 20-40, valamint a 40-60 és a 60-80 négyzetméter közötti alapterületű ingatlanok voltak a kelendőek. Budán és Pesten is négyzetméterenként 600-800 ezer forint között adták el a legtöbb lakást.
Februárban országosan (Közép-Magyarország kivételével) a 40-60 négyzetméter közöttiek álltak az első helyen az értékesített ingatlanok között, míg Pest vármegyében a 40-60, illetve a 80-100 négyzetméter közöttiek voltak a legnépszerűbbek. Országosan a négyzetméterenkénti 250 ezer forint alatti, Pest vármegyében viszont a 600 ezer forint feletti fajlagos ár kategóriába tartozott legtöbb értékesített ingatlan.
Arra is kitértek, hogy az ország keleti részén a panellakások átlagos négyzetméterára idén februárban az előző év azonos időszakához képest 24,5 százalékkal, 453 ezer forintra emelkedett. Ezáltal a keleti házgyári lakások elérték a nyugati területeken található panelek árszintjét, amely a vizsgált időszakban 452 ezer forint volt négyzetméterenként.
A keleti országrészben a használt tégla lakások átlagos fajlagos ára a 2022 februárjában mért 262 ezerről 278 ezer forintra nőtt idén februárban, míg az ország nyugati felén ez az érték 314 ezer forintról, 342 ezer forintra emelkedett. Budán a panelek átlagos négyzetméterára 744 ezerről, 749 ezer forintra nőtt, Pesten viszont 647 ezerről 614 ezer forintra csökkent 2023 februárjában éves összevetésben.
A használt téglaépítésű lakások négyzetméterára a főváros budai oldalán 812 ezer forintról, a belvárosban pedig 873 ezer forintról emelkedett 1 millió forint fölé éves szinten, míg Pesten 643 ezerről, 723 ezer forintra nőtt. A fővárosban és vidéken is a befektetés volt a legnépszerűbb vásárlói motiváció, amit mindkét esetben a nagyobb ingatlanba költözés és az első ingatlan vásárlása követett.
Ugyanakkor jelezték, akik ingatlanba fektették megtakarításukat, azok Budapesten átlagosan 48,8 millió forintot, vidéken viszont 25,6 millió forintot költöttek. Miközben a fővárosban 59,9 millió forintra volt szükség az első lakás megvásárlására, ugyanerre a célra vidéken 29,8 millió forintot fordítottak.
Az ingatlan eladásának leggyakoribb oka Budapesten a befektetés értékesítése volt, amit az örökölt ingatlan értékesítése követett, ezzel szemben vidéken a sorrend felcserélődött. Az eladók befektetéseiktől a fővárosban 64,3 millió forintért, vidéken 32,08 millió forintért váltak meg, míg örökségükért átlagosan 52,7 millió forintot, illetve 21,5 millió forintot kaptak.
(MTI)
Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.
Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése, valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.
A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
