Eddig nem szabályozott szerződések az új Ptk.-ban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jövő március közepén hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) meghatározza a faktoring- és a lízing szerződés fogalmát is, és mindkettő bekerül a hitelbiztosítéki nyilvántartásba.


A magyar gazdaságban eddig is működött mindkét szerződés, annak ellenére, hogy a jelenleg hatályos Ptk. nem nevesítette azokat. A lízing szerződést a számviteli törvény definiálta, és gyakran használták a fogalmat az adószabályok. A faktoring is elsősorban az adózás oldaláról szerepelt a magyar jogrendszerben.

A jogszabályi meghatározás szerint a faktoring lényege, hogy egy cég, a neki tartozóval szembeni követelését a törvényben „faktor”-nak nevezett cégre engedményezi, ezért a faktoráló meghatározott összeget fizet. A törvény szövege szerint a faktoring meghatározásához tartozik az is, hogy amennyiben az adós esedékességkor nem fizet a faktornak, akkor az engedményező köteles – kamattal – visszafizetni a kapott összeget, a faktoráló pedig köteles visszaengedményezni az eredeti cégre a követelést.

Magyarázatokkal megrendelhető

Az új Polgári Törvénykönyv tükrös kiadása és az új Polgári Törvénykönyv – magyarázatokkal már előrendelhető a Complex Kiadónál. További részleteket az azujpolgaritorvenykonyv.hu oldalon talál.

A pénzügyi lízinget úgy fogalmazza meg az új Ptk., hogy a lízingbe adó a saját tulajdonában lévő dolgot – vagy jogot – határozott időre használatba adja a lízingbevevőnek, aki azt köteles átvenni, és lízingdíjat fizetni. A futamidő végén ellenérték nélkül, vagy maradványértéken kerülhet a lízing tárgy a lízingbeadó tulajdonába.

A jelenleg hatályos számviteli törvényben ettől bővebb a pénzügyi lízing tartalma. Így szerepel benne, hogy a lízingbe adó a lízingbe vevő igényei szerint szerzi be az eszközt, a használat során pedig a lízingbe vevőt terheli a használatból következő minden költség és kockázat, viszont jogosult a hasznok szedésére. A szerződés időtartamának végén a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbe vevő vagy az általa megjelölt személy szerzi meg.

Mindkét szerződés bekerül majd jövő március közepétől a hitelbiztosítéki nyilvántartásba. Az új Ptk. ugyanis lényegesen átalakítja a zálogjogi nyilvántartás szabályait is. Az új nyilvántartás a zálogkötelezettek személyéhez kapcsolódóan tartalmazza a bejegyzéseket, a mai nyilvántartás teljesen internet alapú, elektronikus nyilvántartássá alakul át. Jelenleg a zálogjogi nyilvántartást a közjegyzők vezetik, azt saját költségükre építették ki.

A Ptk. végrehajtási szabályainak elkészítéséhez nemrégiben kiadott Fehér Könyv megjegyzi: a hitelbiztosítéki nyilvántartás nem tekinthető közhiteles nyilvántartásnak, viszont bárki ingyen, regisztráció nélkül betekinthet abba.

Maga az új Ptk. szűkszavúan úgy rendelkezik, hogy amennyiben a zálogjogosult – például a bank, vagy a lízingbe adó – kezdeményezi a bejegyzést, akkor ahhoz hozzá kell járulnia a zálogkötelezettnek – a hitelfelvevőnek, vagy a lízingbe vevőnek – is. Ha a zálogkötelezett teszi a bejegyzési nyilatkozatot, akkor ahhoz nem kell a jogosult hozzájárulása.

(Forrás: MTI)

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin rendezvények – Transzferár szabályozás – 2013.04.18. További részletek itt.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.