Egyre kevesebbet ér az átlagkereset


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Júliusban megugrottak, 7,1 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek, de a magas infláció miatt továbbra is csökkent az átlagfizetés vásárlóereje. A közszféra dolgozóinak 57 százaléka kapott idén júliusig bérkompenzációt.


Júliusban – a vártnál és az előző havinál jóval nagyobb mértékben – 7,1 százalékkal nőttek a bruttó bérek éves összevetésben; a nettó keresetek így 4,4 százalékkal emelkedtek, ami a KSH által korábban közölt 5,8 százalékos infláció mellett 1,4 százalékos átlagos reálbér-csökkenést jelent. Az év első hét hónapjában a bruttó átlagkeresetek 4,8, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 2 százalékkal nőttek – közölte honlapján friss adatként a KSH. Mivel az év első öt hónapjában az éves infláció 5,6 százalékos volt, a reálkeresetek ebben az időszakban 4,6 százalékkal csökkentek.

Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 221 300 forint volt, a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 231 600, míg a közszférában
– a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 212 800 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 400 forint volt.

A legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (465 700 forint), ezt az információ és kommunikáció (412 100 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (390 100 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (138 800 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (151 800 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (159 600 forint) ágakban dolgozók kerestek – olvasható a KSH közleményében.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 143 000 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 400, a szellemi foglalkozásúaké 189 000) forint volt.

Az év első hét hónapjában a költségvetési szférában a teljes munkaidőben dolgozók 57 százaléka kapott, átlagosan 10 300 forint kompenzációt az adó- és járulékváltozások ellentételezéseként.

A költségvetési szférában 0,9 százalékkal nőttek a bruttó bérek, a költségvetési szféra átlagjövedelmét azonban a közcélú foglalkoztatás bérei húzzák le, enélkül 8,1 százalékos bérnövekedés valósult meg, ami jelentős gyorsulás az előző hónapban mért 3,5 százalékos növekedés után – írja az adó Online-hoz eljuttatott elemzésében Suppan Gergely. A Takarékbank senior elemzője szerint ennek magyarázata az, hogy az egészségügyi dolgozók bére júliusban jelentősen emelkedett, és januárig visszamenően részesültek béremelésben.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Így működnek majd a távfelügyelt boltok

A közelmúltban jelentették be, hogy rövidesen Magyarországon is elindulnak az első úgynevezett „hibrid” boltok, melyek nappal a ma ismert formában, a megszokott nyitvatartási időn kívül pedig személyzet nélküli üzemmódban várják a vásárlókat. A lehetőség technikai feltételeiről, illetve a használatának módjáról a megoldást fejlesztő Laurel Kft. május 15-i retailkonferenciáján közöltek részleteket.

2024. május 17.

Mi lesz a nyaralásokkal 2024-ben?

Nagyjából két évvel a koronavírus-járvány okozta sokk után úgy tűnik, mostanra újra megjött a magyarok utazási kedve, sőt új dimenzióba lépett. Az Everguest megbízásából készített friss Tárki – kutatás szerint az idén a magyarok több mint harmada (34%) tervezi, hogy részt vesz hosszabb-rövidebb utazáson, az elmúlt évhez képest bővül az utazást tervezők aránya. Az idén a magyarok több mint háromnegyede tervezi, hogy időt tölt a Balatonnál, a fővárost is évről évre egyre többen választanák. A válaszadók többsége azonban aggodalommal tekint a folyamatosan emelkedő árakra, ami továbbra is komoly kihívást jelent a belföldi turizmus számára.

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.