Egyre mélyebb gödörben az építőipar

Szerző: Zsubori Ervin
Dátum: 2013. február 22.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tavaly is masszívan zuhanó hazai építőipar szereplői számára az új szerződések növekvő állománya jelenthet némi reményt. Az épületek építése alágazatnál azonban még ez a mutató sem kecsegtet semmi jóval. Az InfoTandem heti infografikája.


Egyelőre megállíthatatlannak tűnik a hazai építőipar mélyrepülése. Amennyiben az ágazat termelési volumenét a 2005-ös bázishoz viszonyítjuk, az elmúlt négy esztendő értékeit összekötő trendvonal egy egyenletes lejtőt rajzol ki. A két nagy építményfőcsoport közül az épületek építése meredeken zuhanva tart lefelé, az egyéb építményeknél azonban – ahová például az utak, vasutak, vezetékek és közművek is tartoznak – mintha kezdene valamelyest fékeződni a süllyedés tempója.

Hasonló ütemkülönbség figyelhető meg akkor is, ha a termelési volument az előző évihez mérjük. A KSH adatai szerint az épületekért felelős alágazat 7,6 százalékkal zsugorodott 2011-hez képest, míg az egyéb építményeké csupán 4 százalékkal. Előbbinél a visszaesést továbbra is a lakásépítések csökkenése és a nagyberuházások hiánya okozta. Utóbbinál a relatíve jobb mutató annak köszönhető, hogy a közműépítések 8,5 százalékos mérséklődését nagyrészt ellensúlyozta az út- és vasútépítő cégek termelésének emelkedése. Összességében az iparág visszaesése éves szinten 5,9 százalékos volt tavaly.

Ami némi reményt adhat, az az új szerződéseknél mutatkozó óvatos – és szintén erősen differenciált – élénkülés. Az elmúlt év során az építőipari vállalkozások 14,7 százalékkal nagyobb volumenű új szerződést kötöttek, mint 2011-ben. Ennek nyomán az év végi szerződésállományuk kereken egynegyedével haladta meg az egy évvel korábbi, amúgy roppant alacsony bázist. Ezen belül a két említett főcsoport ellentétes trendet produkált: az épületek építésére vonatkozó kontraktusok volumene 21,7 százalékkal tovább olvadt, ám az egyéb építményeké több mint másfélszeresére – egészen pontosan 53 százalékkal – bővült.

A tartós gyengélkedés ismeretében nem meglepő, hogy a szektorban alkalmazott árak csupán szerény mértékben, átlagosan 1,9 százalékkal kúsztak feljebb az elmúlt évben.


Kapcsolódó cikkek:


Nem aggódnak a bankvezérek
2020. szeptember 24.

Nem tartanak a törlesztési moratórium után a nem teljesítő hitelek (NPL) megugrásától a bankvezérek; az 58. Közgazdász-vándorgyűlés kerekasztal beszélgetésén felszólalók  szerint az NPL-ráta visszafogott marad.

Mély gödörbe zuhant a szállodaipar
2020. szeptember 24.

A budapesti szállodák többségénél az idén a bevételkiesés 2019-hez képest 70 százalék fölötti, míg vidéken 20-40 százalékos lehet a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által készíttetettt reprezentatív kutatás szerint.