Egységes rendszert alakítanak ki az állami hátterű tőkealapok eredményesebb működése érdekében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kialakult gazdasági és inflációs helyzet miatt kulcskérdés az állami alrendszerek hatékonyabb, eredményesebb és gyorsabb működése, ezért határozott a kormány az állami hátterű tőkealapok reformjáról.

A kormány áttekintette az állami hátterű tőkealapok jelenlegi működését, és annak átalakításáról döntött. Cél, hogy mind a 65 állami hátterű tőkealap érdemben járuljon hozzá a magyar gazdaság és versenyképesség növekedéséhez, a vállalkozások fejlesztéséhez. Jelenleg mintegy 1000 milliárd forintnyi eddig még ki nem helyezett forrás áll rendelkezésre – ismertette a gazdaságfejlesztési miniszterminiszter.

Nagy Márton közleményében bejelentette: 2023. január 1-től egy központosított rendszer kerül kialakításra, a gazdaságfejlesztési miniszter irányítása alatt. A tőkealap-intézményrendszer élén felállításra kerül a Nemzeti Tőkeholding Zrt., és ebbe az új struktúrába tagozódik be valamennyi, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-hez és a Magyar Export-Import Zrt.-hez kapcsolódó állami hátterű tőkealap, a jövőben pedig kizárólag a Nemzeti Tőkeholdingon keresztül állítható fel új állami hátterű tőkealap. Hangsúlyozta: az új struktúra révén egy központilag irányított, hatékony állami hátterű finanszírozási rendszer jön létre a Hitel – Tőke – Garancia hármasával, hozzájárulva ezzel a kormány nemzetgazdasági céljainak eléréséhez.

A kormány az új intézményrendszertől elvárja a finanszírozási források optimális allokációjának elősegítését és felgyorsítását, a vállalkozásbarát működés és a területi szempontok kiemelt figyelembevételét – szögezte le a gazdaságfejlesztési miniszter.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).