Egységes rendszert alakítanak ki az állami hátterű tőkealapok eredményesebb működése érdekében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kialakult gazdasági és inflációs helyzet miatt kulcskérdés az állami alrendszerek hatékonyabb, eredményesebb és gyorsabb működése, ezért határozott a kormány az állami hátterű tőkealapok reformjáról.

A kormány áttekintette az állami hátterű tőkealapok jelenlegi működését, és annak átalakításáról döntött. Cél, hogy mind a 65 állami hátterű tőkealap érdemben járuljon hozzá a magyar gazdaság és versenyképesség növekedéséhez, a vállalkozások fejlesztéséhez. Jelenleg mintegy 1000 milliárd forintnyi eddig még ki nem helyezett forrás áll rendelkezésre – ismertette a gazdaságfejlesztési miniszterminiszter.

Nagy Márton közleményében bejelentette: 2023. január 1-től egy központosított rendszer kerül kialakításra, a gazdaságfejlesztési miniszter irányítása alatt. A tőkealap-intézményrendszer élén felállításra kerül a Nemzeti Tőkeholding Zrt., és ebbe az új struktúrába tagozódik be valamennyi, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-hez és a Magyar Export-Import Zrt.-hez kapcsolódó állami hátterű tőkealap, a jövőben pedig kizárólag a Nemzeti Tőkeholdingon keresztül állítható fel új állami hátterű tőkealap. Hangsúlyozta: az új struktúra révén egy központilag irányított, hatékony állami hátterű finanszírozási rendszer jön létre a Hitel – Tőke – Garancia hármasával, hozzájárulva ezzel a kormány nemzetgazdasági céljainak eléréséhez.

A kormány az új intézményrendszertől elvárja a finanszírozási források optimális allokációjának elősegítését és felgyorsítását, a vállalkozásbarát működés és a területi szempontok kiemelt figyelembevételét – szögezte le a gazdaságfejlesztési miniszter.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.