Egyszerűsödik az ügyfél-átvilágítás a pénzügyi szolgáltatóknál
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Postai úton is pótolhatják hiányzó dokumentumaikat a pénzügyi és nem pénzügyi szolgáltatók ügyfelei az új jogszabály alapján a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni fellépés miatt szükséges adategyeztetéskor – közölte a Pénzügyminisztérium.
A pénzügyi szolgáltatóknak 2019. június 26-ig kell végezniük a törvény által előírt teljes körű ügyfél-átvilágítással. Ennek hiányában a szolgáltatók kötelesek lesznek az ügyfél által kezdeményezett ügyleteket megtagadni – emlékeztettek.
A 2017-től hatályos, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény kellően hosszú, kétéves átmeneti időszakot biztosít arra, hogy a már meglévő ügyfelek adatait a szolgáltatók kiegészítsék – hangsúlyozták. Azokról az esetekről van szó, amikor az üzleti kapcsolat eredeti létesítésekor a teljes körű ügyfél-átvilágítást – személyes találkozás keretében vagy jellemzően külföldi ügyfelek esetében az okiratok hiteles másolatának átvételével – az akkor hatályos rendelkezéseknek megfelelően már ugyan elvégezték, azonban az új törvényi rendelkezések szerinti valamilyen nyilatkozat, adat vagy okmánymásolat hiányzik, ezért azok pótlása, kiegészítése szükséges.
Ennek az ügyfélkörnek a jogszabály biztosítja, hogy az esetleg hiányzó adatokat, okiratokat, okmánymásolatokat postai úton is beküldhesse, így nem szükséges az ügyfél személyes megjelenése.
A Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a többi felügyeletet ellátó szerv egyöntetűen abban az esetben tartja elfogadhatónak a hiányzó dokumentumok postai beküldését, ha a másolatok megfelelő minőségben készítették, azokon a feltüntetett adatok jól láthatóak, és ezek alapján az ügyfél egyértelműen megfeleltethető a korábbi ügyfél-átvilágítással érintett személlyel – figyelmeztettek.
A postai beküldés opciójának alkalmazását a szolgáltatók kizárólag a kockázatalapú megközelítéssel összhangban tehetik meg, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatónak kell meghoznia a döntést e lehetőség alkalmazhatóságáról és adott esetben a kockázati alapon szükséges egyéb kiegészítő intézkedésekről.
Az európai jogszabályokat átültető új törvény elsődleges célja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés még hatékonyabb biztosítása. A Pénzügyminisztérium fontosnak tartja, hogy egyrészt a szolgáltatók számára is megfelelő, a mindennapi üzletmenetet indokolatlanul nem akadályozó értelmezés és gyakorlat alakuljon ki, másrészt hogy ez a gyakorlat az ügyfelek és fogyasztók számára is a lehető legkisebb adminisztrációs terhet jelentsen – áll a közleményben.
(MTI)
