Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Együttműködési megállapodást kötött a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a montenegrói Versenyvédelmi Ügynökség, a nyugat-balkáni ország versenyhatósága – közölte a GVH hétfőn.
Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke a közleményben rámutatott: magyar nemzeti érdek az EU mielőbbi bővítése a nyugat-balkáni országokkal. Az együttműködés egyebek között ahhoz járul hozzá, hogy Montenegró mielőbb összehangolja versenyszabályait az Európai Unió jogrendszerével.
A GVH és a montenegrói versenyhatóság eddig is szoros kapcsolatot ápolt egymással, utóbbi ugyanis kedvezményezettje a GVH és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közösen működtetett budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának. Az oktatóközpont 2005 óta nyújt támogatást a versenyjog és a versenypolitika területén a két szervezet szakmai hátterére építve, elsősorban a kelet-, délkelet-, közép-európai, illetve a nyugat-balkáni országok versenyhatóságai számára. Magyarország így vezető szerepet játszik a régión belül az átmeneti gazdaságok fejlesztésében való részvétel és technikai segítségnyújtás terén – jelezték.
A GVH székházában hétfőn aláírt együttműködési megállapodás egyebek mellett kiterjed a kölcsönös és intenzív szakmai kapcsolattartásra, az összetett versenyügyek szakértői támogatására magyar részről, a hatósági eljárások digitalizációjával kapcsolatos tudásmegosztásra, illetve a nyugat-balkáni ország uniós csatlakozásának elősegítésére a versenyjogi jogharmonizációban.
Montenegró 2008 decemberében nyújtotta be az európai uniós tagság iránti kérelmét, és 2010 decemberében kapta meg az uniós tagjelölt státuszt. 2012 júniusában kezdődtek meg az EU és Montenegró közötti csatlakozási tárgyalások.
(MTI)
A mesterséges intelligencia térnyerése egyaránt kelt izgalmat és aggodalmat a cégvezetők körében. Vajon mekkora tudással rendelkeznek a mindent elsöprő technológiával kapcsolatban? Elkészült Magyarország átfogó AI&Leadership kutatása, hogy hiteles- és valós képet kapjanak egymásról is a vállalatirányítók.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak. A DLA Piper Hungary törvényt feldolgozó cikksorozatának első részében összefoglalja az új jogszabályban előírt fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeket, illetve, hogy azok milyen feladatokat jelenthetnek a törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokra.
A közbeszerzések egy érdekes, a két (ámde netán azonos) ajánlattevő külön-külön benyújtott pályázatának értékelésével, annak uniós jogi vetületével kapcsolatos ítélet született az EU luxembourgi bíróságán.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
