Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elképzelhető, hogy a minimálbér részbeni megszüntetéséhez vezet a kormány elképzelése, amely a tevékenységek értékéhez kötné a járulékalapot. Nehézséget jelenthet, hogy a bérek regionálisan is különböznek, ugyanakkor ezt a kérdést az APEH már most is tudja kezelni.
A hétvégén nyilvánosságra hozott kormányzati intézkedések alapján elképzelhető, hogy jövőre megszűnik az általánosan számolt minimálbér, helyébe pedig egy szektoronként vagy más módon specializált minimális járulékalap kerül. Legalábbis erre enged következtetni a válságkezelő intézkedés egyik pontja, amely szerint a kormány jövőre a tevékenység értékéhez igazítaná a járulékalapot – az indoklás szerint ez az adóelkerülést szorítaná vissza. Az intézkedés részletes elemei még nem ismertek, vagyis azt még nem lehet tudni, hogy ez a fajta differenciálás mennyiben alakítja át a minimálbéres rendszer alapjait.
Nem ismert például, hogy a differenciálás tartalmaz-e például majd abszolút alsó határt. Azaz kérdéses, hogy a mostani minimálbérhez képest megállapítják-e azokat a szektorokat vagy munkaköröket, ahol többet kell fizetni vagy adott esetben a minimálbérhez képest is meghatároznak alacsonyabb kötelező minimumokat.
Előbbi esetben annyi lenne a szabályozás értelme, hogy egy sor ágazatban szükségszerűen magasabb bért kell papíron fizetni, kérdés persze, hogyan hatna ez a kifizető vállalkozások működésére. Utóbbi elképzelés szerint pedig olyan nagy munkaigényű szektorok juthatnának lélegzethez, amelyek keservesen nyögik a minimálbér jelentette terheket is: ide tartozik például a textilipar vagy akár a mezőgazdasági idénymunka. Kétségtelen, hogy az alkalmazottak ezekben az ágazatokban kevesebb bért kapnának, ám összességében akár a foglalkoztatottság növekedésével is járhat a szabályozás, hiszen alacsonyabb bérköltség mellett egy vállalkozás több alkalmazottat is tudna foglalkoztatni – vagy kevesebbet kellene elbocsátania.
A lapunk által megkérdezett szakértők szerint többféle célzott rendelkezéssel is megoldható lenne a bérezés differenciálása. Elképzelhető, hogy ágazati átlagok szerint lesz kialakítva az elvárt vagy kötelező minimum. Emellett adott tevékenységekkel kapcsolatban bizonyos előfeltételezésekkel is élhet a kormány, például adott számú embert foglalkoztató cég vezetőjének, középvezetőjének elvárt minimumjövedelmet határoznának meg. Persze az is lehet, hogy az adóhatóság kap új jogosítványokat a becslés alkalmazása során.
Összességében igen körültekintően kell meghatározni az ágazatspecifikus béreket, hiszen ha túl magas a bázis, akkor akár munkahelyek megszűnéséhez is vezethet – mondta Kalocsai Zsolt, az RSM DTM elnök-vezérizgatója. Az is problémás, hogy Magyarországon adott ágazatokon belül is jelentősen eltérhetnek a bérek: egy budapesti autószerelő szakmunkás akár a vidéki bérek kétszeresét is megkeresheti – tette hozzá. Arról nem is szólva, hogy a differenciálás maga az adminisztráció bővülésével járhat.
Forrás: Napi Online
A közelmúltban jelentették be, hogy rövidesen Magyarországon is elindulnak az első úgynevezett „hibrid” boltok, melyek nappal a ma ismert formában, a megszokott nyitvatartási időn kívül pedig személyzet nélküli üzemmódban várják a vásárlókat. A lehetőség technikai feltételeiről, illetve a használatának módjáról a megoldást fejlesztő Laurel Kft. május 15-i retailkonferenciáján közöltek részleteket.
Nagyjából két évvel a koronavírus-járvány okozta sokk után úgy tűnik, mostanra újra megjött a magyarok utazási kedve, sőt új dimenzióba lépett. Az Everguest megbízásából készített friss Tárki – kutatás szerint az idén a magyarok több mint harmada (34%) tervezi, hogy részt vesz hosszabb-rövidebb utazáson, az elmúlt évhez képest bővül az utazást tervezők aránya. Az idén a magyarok több mint háromnegyede tervezi, hogy időt tölt a Balatonnál, a fővárost is évről évre egyre többen választanák. A válaszadók többsége azonban aggodalommal tekint a folyamatosan emelkedő árakra, ami továbbra is komoly kihívást jelent a belföldi turizmus számára.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
