Érdemben magasabb jövő évi inflációra számít a monetáris tanács a kamatdöntés után


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A külső inflációs hatások tartós megemelkedése és a másodkörös inflációs kockázatok erősödése nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó monetáris politikai szigorítást tesznek szükségessé.

Jövőre a szeptemberi Inflációs jelentésben vártnál érdemben magasabb inflációra számít a jegybank. A keddi kamatdöntést indokló közleményében a grémium azt írta, hogy változatlanul az alapkamat-emelési ciklus havi ütemű folytatását tartják szükségesnek, a kamatemelések további mértékének meghatározásában pedig a decemberi Inflációs jelentés előrejelzése lesz meghatározó. A monetáris tanács 30 bázisponttal 2,10 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.

7 százalék fölé várják az inflációt

Azt is közölték, a bankrendszeri likviditás szűkítése érdekében a jegybank megszünteti a forintlikviditást nyújtó swapeszköz alkalmazását. Emellett egy új, korlátos, eseti jellegű és rövid futamidejű jegybanki diszkontkötvényt vezet be, amely támogatja a pénzügyi rendszerben lévő likviditás hatékony sterilizációját. Szintén a monetáris transzmisszió hatékonyságát erősíti, hogy az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a devizaegyensúly mutató (DEM) módosításáról döntött, ami nagyobb teret enged a bankok devizaswap-piaci aktivitásának – írták.

A szeptemberi jelentésben vártnál érdemben magasabb 2022-es inflációt a jegybank szerint egyebek mellett az okozza, hogy a nyersanyagárak nagyobb és tartósabb növekedése az élénk belső keresleti környezetben gyorsan beépül a fogyasztói árakba, így az infláció emelkedése általánosan jelentkezik. A tartós kínálati hatások, a minimálbér emelésével jövőre élénkülő bérdinamika és az erős gazdasági növekedés mellett a fogyasztóiár-index az idei év végétől csak lassan mérséklődik.

Az infláció MNB várakozása alapján novemberben 7 százalék fölé emelkedik. A közleményben leszögezték: a monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

Romlik a folyó fizetési mérleg egyenlege

Szerintük a gazdaság növekedése a korábbinál lassabb ütemben, de a negyedik negyedévben is folytatódik, a magyar GDP 2021-ben várhatóan 6,5-7 százalékkal, 2022-ben 5-6 százalékkal bővül – vetítette előre az MNB. Rövid távon a romló külső kereslet és az ellátási zavarok miatt kieső ipari termelés hatását a tovább növekvő beruházás és fogyasztás tompítja. A jegybank szerint a hazai export teljesítménye a járvány negyedik hullámának kifutásával újra élénkül.

A költségvetés hiánya az idei évtől mérséklődik, míg az államadósság-ráta a szeptemberi devizakötvény-kibocsátással együtt is csökkenő pályára áll. Rövid távon a romló cserearányok és a visszafogottabb exportdinamika miatt a folyó fizetési mérleg egyenlege romlik, azonban az előrejelzési horizonton a kiépült új exportkapacitások és az újra növekvő nettó export hatására ismét javul. A gazdaság külső finanszírozási képessége a GDP 3 százaléka körül stabilizálódik, ezért az ország nettó külső adóssága tovább csökken – mutatott rá a tanács az indoklásában.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2022. november 28.

A harmadik negyedévében 7,7 százalékkal nőttek a beruházások

A harmadik negyedévben 7,7 százalékkal nőtt a beruházások volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva, és 1,9 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez képest szezonálisan kiigazítva – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első három negyedévben 7,7 százalékos volt a beruházások növekedése a múlt év azonos időszakához képest.