Esik a csirke és a sertés ára Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentős túlkínálat és áresés alakult ki az európai és a magyarországi baromfipiacon is, amit az ágazati szakmai szervezetek – a hazai terméktanács egyetértésével – a harmadik országokból érkező import átmeneti korlátozásával kezelnének – ismerteti a hétfői Világgazdaság. A járvány miatt csökkent a sertés ára is.

Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója a lapnak elmondta: az európai uniós tagállamokban egyenként 20-40 százalékos kiesést okoz a baromfihúspiacon a HoReCa-szektor (szállodák, éttermek, kávéházak) teljes leállása. Ez azt jelenti, hogy mindenhol túltermelés van, ami áresést okozott.

Eközben folyamatosan érkeznek a harmadik országokból az EU-ba az évi 850 ezer tonna import tételei, holott az elsősorban Brazíliából, Thaiföldről és Ukrajnából küldött szállítmányok túlnyomó részét is a HoReCa ágazat vásárolta meg. Az importőrök annak érdekében, hogy ne veszítsék el szállítási jogaikat, továbbra is szállítanak, és tárolják az árut, amíg újra nem indulnak az éttermek és az idegenforgalom.

Az Európai Bizottságnak helyzetjelentést, javaslatcsomagot készítő nemzetközi szakmai szervezetek – az Európai Baromfi-feldolgozók és -kereskedők Szövetsége (AVEC) és az Európai Élőbaromfi-termelők és Tojáskeltetők Egyesülete (ELPHA) – is felhívják a figyelmet, hogy ezekre a szállításokra nincs igény a piacon. Jelentős túlkínálat alakult ki Európában, Magyarországon például az élő csirke kilogrammonkénti felvásárlási ára 230 forint körül van – míg „békeidőben” 250 forint körül volt -, az átlagos önköltség viszont 240-245 forint. Sok helyen beteltek a hűtőkapacitások, és egyes kisebb vágóhidak már nem veszik át az élő csirkét.

A helyzetet az is súlyosbítja, hogy ismét felütötte a fejét a madárinfluenza, emiatt már csaknem 2 millió állatot kellett leölni, ez pedig beláthatatlan következményekkel járhat – ismertette az elnök-igazgató.

Az AVEC és az ELPHA azt javasolja, hogy az EU átmenetileg függessze fel a harmadik országokból érkező beszerzést, ezzel a BTT is egyetért. A behozatali stopnak azonnali eredménye lenne, költségvetési kihatása pedig nincs – mondta Csorbai Attila. A nemzetközi szervezetek szerint az nem elfogadható, ha az uniós termelőknek úgy kellene csökkenteniük termelésüket, hogy közben a harmadik országokból továbbra is érkezik a baromfihús.

Jelentősen csökkent a sertés ára

Az elmúlt hetekben az élősertés ára is visszaesett a koronavírus-járvány miatt – mondta Horváth István, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke hétfő reggel a Kossuth rádió Jó Reggelt, Magyarország! című műsorában.

Közölte, a vágóhidak a járványhelyzetben képtelenek tartani az előzőleg szerződésben rögzített felvásárlási mennyiséget, ráadásul bezártak az éttermek és a szállodák, így jelentősen csökkent a forgalom, és a veszteséget a vágóhidak a állattartókra szeretnék „áttolni”.

Az elnök megjegyezte, hogy a vaddisznóknál a sertéspestis továbbra is előfordul Magyarországon, és a betegség miatt már 2018 októberétől nem tudnak például a kínai és a japán piacra szállítani.

Ugyanakkor Németországban még a vaddisznókban sincs jelen a sertéspestis, így az ország meghatározó beszállítója lett például Kínának. Az európai árakat alapvetően ez befolyásolja – mondta Horváth István, hozzátéve, hogy a turizmus megszűnése a kontinensen is súlyosan érinti az ágazatot.

Februárban a vágósertés felvásárlási ára még csaknem 50 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.