EU: kevesebb cég lát korrupciót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az uniós cégek 63, a magyar vállalatok 80 százaléka úgy véli, a korrupció széles körben elterjedt probléma.

Noha a vállalkozásoknak még mindig jelentős hányada – uniós szinten 63 százalékuk, Magyarországon 80 százalékuk – tartja a korrupciót széles körben elterjedt problémának, arányuk uniós szinten 4 százalékkal, Magyarország esetében pedig 11 százalékkal csökkent 2017-hez képest – közölte az Európai Bizottság a cégek korrupcióval kapcsolatos véleményéről készített felmérésében.

A korrupcióellenes világnap alkalmából közzétett felmérés szerint a válaszadók szkeptikusak a korrupció elleni fellépést illetően.

Uniós szinten 51 százalékuk, Magyarországon 56 százalékuk tartja valószínűtlennek, hogy a korrupt személyeket és vállalkozásokat feljelentik a rendőrségnél vagy az ügyészségnél, illetve hogy az illetékes hatóságok lefülelik őket.

A felmérés szerint a magyar vállalkozások mintegy hét százaléka tapasztalta mindössze, hogy valaki szívességet, ajándékot, vagy plusz pénzt várt volna el szolgáltatások teljesítése érdekében. Ez az arány az EU egészét tekintve 5 százalékos volt.

Amíg az unió egészében a cégek 30 százalékban, addig a magyar vállalkozások 24 százalékban tapasztalták azt az elmúlt három évben, hogy a korrupció meggátolta volna őket egy nyilvános pályázati, vagy közbeszerzéses eljárás elnyerésében.

A részrehajlást az üzleti életben ismerősök, vagy családtagok irányába az uniós válaszadók 45 százalékban, a magyar válaszadók 43 százalékban tartották elterjedtnek. Ez az arány a közintézmények tekintetében uniós szinten 42 százalékos, amíg Magyarországon 26 százalékos volt.

Az uniós vállalkozások 34 százalékban, a magyar cégek 24 százalékban tartották elterjedtnek a politikai pártok finanszírozását közbeszerzések elnyeréséért, vagy politikai döntéshozatalba való beleszólásért cserébe. Az adócsalást, vagy az áfa meg nem fizetését a magyar vállalkozások 20 százalékban tartották elterjednek, amíg ez az arány az unió egészében 30 százalékos volt. Egy szolgáltatásért cserébe ajándék, vagy ingyenes utazás felajánlását a magyar válaszadók 12 százaléka tartotta elterjedtnek, amíg ez az unióban 27 százalékos volt. A megvesztegetést az unióban 23, Magyarországon 24 százalékban tartották meglévő jelenségnek, amíg a kenőpénzek elfogadását a magyar cégek 29 százalékban, az unió egészében 23 százalékban tartották elterjedtnek – közölte az uniós bizottság.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 16.

Álőstermelőket szűrt ki a Nébih

Adminisztratív, piaci és termőhelyi ellenőrzéseket is tartottak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkatársai a nyári őstermelői célellenőrzés során. Budapesten és hat vidéki településen 32 őstermelőt ellenőriztek, 10 eljárás indult. A szakemberek nem saját termesztésből származó, valamint a nyilvántartásba nem bejelentett terméket forgalmazó őstermelőkkel szemben is intézkedtek – jelentette be kedden a hivatal.

2024. július 16.

OC: Budapesten három kerületben is hárommillió fölött a négyzetméterár

Éves viszonylatban hatszázalékos, nem kirívó áremelkedést mért az Otthon Centrum a fővárosi új építésű lakások piacán, ahol az előző negyedévben is mindössze 1,9 százalékkal nőtt az átlagos négyzetméterár. Ugyanakkor a külső, illetve a belvárosi és budai kerületek között már háromszoros az árkülönbség.

2024. július 16.

MBH Termőföldindex: a szőlőkért és a gyümölcsösökért kellett a legtöbbet fizetni 2023-ban

Kétmillió forint fölé emelkedett a szántóföldek hektáronkénti átlagára tavaly, noha az ország különböző régióiban változatosan alakultak, Közép- és Észak-Magyarországon csökkentek, a többi régióban emelkedtek az árak. A hektáronkénti legmagasabb, 2,2 millió forint feletti átlagárat a gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett fizetni, amelyektől a szántók 2,13 millió forintos átlagára sem sokkal maradt el. A termőföldek drágulásának nominális mértéke 2,6 százalékra lassult 2023-ban, reálértéken azonban 22 százalékos korrekció követte az árak 2022-ben bekövetkezett több mint 25 százalékos csökkenését. A termőföldtranzakciók száma tavaly tovább mérséklődött, az előzetes adatok szerint a gazdát cserélő területek nagysága nem érte el a 30 ezer hektárt – derült ki az MBH Jelzálogbank elemzéséből.