Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem ütközik az európai uniós versenyjogba a Magyar termék rendelet – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, aki szerint az unió aggályai a tárgyalásokon eloszlathatók.
A Magyar termék rendelet megalkotása miatt vannak ugyan Magyarországnak vitái az unióval, lesznek is még egyeztetések az ügyben, de a vitás kérdések rendezhetők – közölte Fazekas Sándor.
A vidékfejlesztési miniszter elmondta: az unió versenyjogi aggályokat hangoztat, azonban a magyar kormány és a Vidékfejlesztési Minisztérium álláspontja az, hogy a rendelet nem ütközik az unió jogrendjébe és a nemzetközi szerződésekbe.
A jogszabály a fogyasztók tájékoztatását szolgálja, hogy a vásárló egyértelműen tisztában legyen vele, mely élelmiszer származik Magyarországról – tette hozzá Fazekas Sándor.
A miniszter emlékeztetett: a rendelet szerint az tekinthető a magyar terméknek, amely 100 százalékban magyar alapanyagból készült, feldolgozását és csomagolását is Magyarországon végezték. A rendelet tartalmaz átmeneti kategóriákat is. Azokat a termékeket, amelyek – 50 százalékban – magyar alapanyagot tartalmaznak és Magyarországon gyártják, a hazai termék kategóriába tartoznak. Példaként említette a hurkát, amelynek rizse külföldről származik. Vannak továbbá olyan termékek, amelyeket Magyarországon készítenek, de külföldi alapanyagból, ezeket a hazai feldolgozású termék kategóriába sorolja a rendelet. Itt a csokoládékészítményeket említette példaként a miniszter.
A Magyar termék rendelet szeptember 1-jén lép hatályba.
(Forrás: MTI)
A hazai vállalatok közel kétharmada már használja vagy gondolkodik a mesterséges intelligencia (MI) bevezetésén, miközben 29 százalékuk érdemben még nem is foglalkozott a területtel – derül ki az EY 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 munkavállaló és igazgatósági tag bevonásával készült nemzetközi kutatásból.
Tovább drágult a budapesti bérlakáspiac, az átlagos havi albérletár átlépte a negyedmillió forintos határt; eközben vidéken a tavalyi extrém áremelkedés után ellenkező trend rajzolódott ki: ott csökkennek a bérleti díjak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) két új rendeletet adott ki – a korábbi rendelet hatályon kívül helyezésével egyidejűleg – a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megakadályozásának további támogatására – jelentette be a jegybank.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
