Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A nyár közeledtével érdemes megvizsgálni, milyen helyzetben vág neki a főszezonnak vendéglátóipar. A Bisnode csoport elemzése érdekes következtetésre jut: a vendéglátást főtevékenységként végző cégek összesítve évről évre tetemes mínuszt termelnek, míg a tíz legnagyobb árbevételű cég mindegyike nyereséget ért el 2011-ben. A szektor fizetési magatartása sem átlagos. A szállítók ma már a korábbi években megszokottnál hamarabb szeretnének a pénzükhöz jutni, a bedőlési arányt nézve, pedig az ágazat a legrosszabbak közé sorolható. Arra azonban van megoldás, hogy ne az utolsó pillanatban derüljön ki a fizetőképtelenség, így pedig megelőzhető, hogy a bedőlő cégek a többieket is magukkal rántsák.
A döntéstámogató információkat, köztük a cégek fizetési magatartásáról adatokat szolgáltató Bisnode csoport az elmúlt években folyamatosan gyűjtötte a főtevékenységként vendéglátással foglalkozó – többek között éttermi és mozgó vendéglátást, italszolgáltatást nyújtó – cégek árbevételeire, adózás előtti és utáni eredményeire, valamint a cégek számára vonatkozó adatokat. A főszezont jelentő nyári hónapoknak felemás helyzetben vág neki a szektor – derül ki a Bisnode (a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége – MAKISZ – tagszervezete) elemzéséből.
Az ágazatot sokan vonzó területnek látják, ezt mutatja, hogy a vendéglátást főtevékenységként űző cégek átlagos száma a 2003 végén több mint 13 ezer volt, majd fokozatos emelkedés következett, 2012-ben már 24 ezernél több cég volt jelen az ágazatban. Mivel a teljesítményéről – árbevételéről és eredményéről – a szóban forgó cégek kétharmada adott le beszámolót, ezek reális képet adnak az ágazatról. A válság elmélyülése előtt a vizsgált – a vendéglátással főtevékenységként foglalkozó – cégek összesített bevétele 2008-ban még 344 milliárd forint volt, 2011-ben pedig már közel 500 milliárd forint folyt be a kasszájukba. Mivel a beszámolót leadó cégek száma ebben az időszakban változott (11,8 és 13,2 ezer között mozgott), ezért az összesített árbevételnél a teljesítményükről jobb képet ad az egy cégre vetített árbevétel alakulása. 2008-ban ez 29,1 millió forintot tett ki, egy évvel később 36,3 millióra emelkedett, 2010-ben az előző évhez képest bő 10 százalékkal 32,2 millióra apadt, egy évvel később 37,7 millió forintra nőtt.
A forgalommal ellentétben kiábrándító képet fest az ágazatról a jövedelmezőség (adózás előtti eredmény) alakulása. A nyereségadatokat közlő cégek összesített eredménye hosszú évek óta óta mínuszban van, 2011-ben a Bisnode által vizsgált cégek teljes vesztesége 13,9 milliárd forintra rúgott. Az egy cégre vetített átlagos veszteség pedig 706 ezer forintról 1 millió forint fölé duzzadt 2011-re. Bár az összesített adatok veszteséget mutatnak, érdekes, hogy a tíz legnagyobb – 2011-ben összesen 76 milliárd forintos árbevételről számot adó vendéglátós cég – mindegyike nyereséges volt abban az évben, összesen közel 3 milliárd forint volt a bruttó profitjuk. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ágazatban érdekelt cégek vesztesége még nagyobb összeget tett ki, ha kivesszük a tíz legnagyobb társaság 2011-ben elért nyereségadatait.
Keleti József, a Bisnode-csoport ügyvezető igazgatója kifejtette: „Ha egy ágazat 5-10 éves időtávon rendre veszteséges működésről ad számot, akkor ott komoly probléma van, ráadásul a szektor még a bőség éveiben, a válság előtt is mínuszos volt. A szakember szerint, az adatok megerősítik, hogy a vendéglátás nincs a legjobb állapotban, ráadásul a teljes képhez hozzátartozik, hogy a szektorban „hagyományosan” nagy problémát jelent a feketegazdaság, például az el nem számolt jövedelmek, illetve a nem, vagy nem valós munkaidőre bejelentett foglalkoztatottak száma miatt.
Az elemzésben szereplő cégek fizetési magatartása is a szektor nehéz helyzetét látszanak erősíteni. Az átlagos fizetési határidő 2010 és 2012 között 16 napról 13 napra csökkent – mondta Keleti József, hozzátéve: ez arra utal, hogy a megrendelők minél előbb szeretnének hozzájutni a pénzükhöz. Ennek az elvárásnak azonban egyre kevésbé tudtak megfelelni a Bisnode által vizsgált vendéglátós cégek, a fizetési késedelem évről évre nőtt. 2010-ben még 25 nap volt, 2012-ben pedig már 30 az átlagos fizetési késedelem, amennyiben az adott cég késésbe esett számlája kiegyenlítésével. Van azonban bíztató jel is: a határidőben fizetett számlák aránya azonban 2010-es 54 százalékról 2012-re közel 58 százalékra emelkedett.
Drasztikus növekedést mutat és a szektor sérülékenységére, alacsony jövedelmezőségére enged következtetni a felszámolások száma: míg 2008-ban mindössze 520 cég ellen indult felszámolási eljárás, addig 2012-re ez a szám 1454-re emelkedett. Ezek után nem meglepő, ha a csőd- és felszámolási eljárások cégszámhoz viszonyított hányadosából számolt bedőlési mutató is drasztikusan emelkedett: a válság elmélyülése előtt 3 százalék alatt volt, 2009 már majdnem 4 százalékra nőtt tavaly pedig már 6 százalék közelében járt. Utóbbi eredménnyel pedig a legrosszabb, azaz a legcsődveszélyesebb ágazatok közé tartozott Magyarországon.
Keleti József kiemelte, hogy a bedőléseket megfelelő információkkal meg lehet előzni, mert a cégek fizetési statisztikájából és a kockázatossági minősítéséből jó előrejelzést kaphat egy-egy társaság arról, hogy a partnere, üzletfele milyen finanszírozási háttérrel rendelkezik. Ha pedig látszik egy-egy cégről, hogy nehéz helyzetbe került, vagy az elkövetkező években magas a bedőlési valószínűsége, akkor számos lépést lehet azért tenni, hogy az adott cég hozzájusson a pénzéhez és a partnerség fennmaradjon, a felszámolási eljárás során ugyanis már igen szerény összeget lehet visszaszerezni.
