Exportkilátások: lengyel, magyar két jó barát


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A lengyel és a magyar gazdaság exportja nő jövőre a legdinamikusabban Európában – véli elemzésében az Atradius.


A nyugat-európai átlagot meghaladó mértékben növekszik idén és jövőre is a közép-kelet-európai országok bruttó hazai összterméke (GDP), és az export is jobban bővül – áll az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb, lapunkhoz eljuttatott elemzésében. A vezető globális hitelbiztosító előrejelzése szerint 2015-ben Európa legjobban teljesítő gazdaságai közé tartozhat (exportnövekedés szempontjából) a lengyel és a magyar.

Csökkentette a teljes eurózónára vonatkozó GDP-adatokat az Atradius Hitelbiztosító: idén már csak 0,8%-os, míg jövőre átlagosan 1,2%-os bővülést vár. A jelenség hátterében leginkább a német gazdaság vártnál rosszabb teljesítménye húzódik meg, hiszen Európa legnagyobb gazdasága a második negyedévben 0,2%-ot esett a várt bővülés helyett, Németországban ezért éves szinten idén „csak” 1,4, jövőre pedig 1,6%-os növekedést prognosztizál az Atradius. Mindeközben az ugyancsak jelentős francia gazdaságban továbbra is alacsony értéken áll a fogyasztói és a termelői bizalmi index, azaz nem akar beindulni a hazai fogyasztás növekedése, Olaszországban pedig egyenesen recessziós jeleket lehet felfedezni.

Gyökeresen más a helyzet a kelet-közép-európai, illetve a kelet-európai térségben több szempontból is, olvasható az Atradius adataiból. Idén Lengyelország és Magyarország vezeti a sort egyaránt 3,1%-os becsült GDP-növekedéssel, leginkább a dinamikusan fejlődő exportjuknak (Lengyelország 7,2%, Magyarország 4,4%) köszönhetően. Őket Csehország és Szlovákia követi egyaránt 2,4%-os bővüléssel, azonban Oroszországban mindössze 0,2%-os lehet a növekedés, Horvátországban 0,6%-os a hanyatlás, míg Ukrajnában 7,7%-os zuhanásra számít az Atradius.

Az írek lesznek az élen nyugaton

Nyugat-Európa legjobban teljesítő gazdasága idén és jövőre is Írország. Ebben az évben 4,7, jövőre 2,9%-os GDP-bővülésnek örülhetnek a szigetország lakói. Őket jócskán leszakadva követik a spanyolok a 2014-re prognosztizált 1,2, illetve a 2015-re várt 1,7%-os bővüléssel. Meglepetés lehet, hogy az idén mindössze 0,1%-ot bővülő görög gazdaság a spanyoléhoz hasonlóan jövőre már 1,7%-kal növekedhet, vagyis a „nyugati” országok közül holtversenyben a második legjobb eredményt produkálhatja. A leggyengébb 2014-ben és 2015-ben is olaszok teljesítménye: –0,4%, illetve 0,4%. Ám az exportban máshogyan alakul a sorrend, ugyanis 2015-ben Németországé várhatóan 6,6, Hollandiáé 6, míg Ausztriáé 5,4%-kal bővül. A leggyengébb láncszem itt is Olaszország lesz 2,6%-os növekedéssel.

A hitelbiztosító szerint dezinflációs veszély is fenyegeti az eurózóna növekedését, hiszen az Európai Központi Bank (EKB) által meghúzott 2%-os plafontól messze, körülbelül 0,5%-os éves átlagos inflációval számolhat idén a térség, ami 2015-ben 1,2%-ra növekedhet. Bár a munkanélküliségi adatokat lefelé korrigálta az Atradius, azonban a 0,1 százalékpontos csökkenés még mindig magas átlagos értékeket tükröz: 2014-ben 11,6%, míg 2015-ben 11,3%-os ráta várható.

„Egyelőre csalódást keltő az eurózóna teljesítménye: a strukturális kiegyensúlyozatlanságok és a kelleténél alacsonyabb infláció visszafogja a növekedést és kérdésessé teszi, hogy a térség már valóban maga mögött hagyta-e a válságot” – magyarázza Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító igazgatója. Hozzáteszi: aggodalomra ad okot, hogy a csődeljárások száma növekszik Franciaországban, Olaszországban és Görögországban, eközben az eurózónában tapasztalt fizetésképtelenségi ráta átlaga jelenleg kétszer olyan magas értéket mutat, mint a válságot megelőző 2007-es esztendőben.

Keleten a helyzet változik, legalábbis export szempontjából

Az exportintenzív kelet-közép-európai gazdaságok közül az idén a csehek teljesítenek a legjobban az Atradius adatai szerint 11,9%-os becsült növekedéssel, azonban 2015-re másik sorrendet vár az Atradius. A hitelbiztosító úgy véli, hogy jövőre Lengyelország exportja 7,4, Magyarországé 7,3, Szlovákiáé 7,2, míg Csehországé 6,5%-kal bővül, vagyis az átlaguk jelentősen meghaladja a nyugat-európait.

Oroszországban az amerikai és az uniós embargó okoz majd komoly nehézségeket, míg Ukrajnában a keleti oroszbarát és az oroszellenes nyugati részek közötti szembenállás. Az unió legfiatalabb tagja, Horvátország immár hat éve töretlenül recessziós pályán mozog, és 2008 óta a gazdasága összességében a görögországi után a második legnagyobb mértékű zsugorodást szenvedte el.

Az Atradius jövőre ismét Lengyelországot várja az első helyre 3,1%-os GDP-növekedéssel, melyet Csehország és Szlovákia 2,9-2,9%-kal követ, és rögtön utánuk jön Magyarország 2,7%-os bővüléssel.

„A dinamikusan bővülő export a külpiacra szállító hazai cégek kitettségét is növeli, ezért érdemes felkészülni a nemzetközi üzleti élettel járó – a magyar cégek szempontjából korábban nem ismert és tapasztalt – kockázatokra is. Ismeretlen üzleti partnereinket mindenképpen előminősíttessük, részesítsük előnyben az azonnali fizetést, illetve olyan követeléskezelőt válasszunk, amely az adott országban megfelelő helyi tapasztalattal rendelkezik” – tanácsolja Vanek Balázs.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

Élénkül az ingatlanpiac

Februárban bővült a kínálat az eladó lakóingatlanok piacán havi és éves összevetésben, miközben a kereslet is jelentősen nőtt – közölte saját adatai alapján az ingatlan.com.

2024. március 1.

Derűlátóbbak a cégvezetők

A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított februári értéke 52,2 pontra javult a januári 50,1 pontos értékről; februárban a válaszadók az előző hónaphoz képest mérsékelt bővülésről számoltak be – közölte pénteken a Magyar logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT).

2024. március 1.

Az uniós energiapiac manipulációval szembeni védelmét erősítené az EP

Az Európai Parlament elfogadta a nagykereskedelmi energiapiacon folytatott piaci manipulációval szembeni fellépésről szóló REMIT-rendelet módosítását, egyebek mellett hatékonyabb védelmet biztosítva az európai háztartások és vállalkozások számára energiaszámláik védelmében a rövid távú piaci áringadozásokkal szemben – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.