Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem sikerült a törvényhozóknak valamennyi gazdasági társaság számára egységesen szabályozni az osztalék- és az osztalékelőleg-fizetést. Írásunkban sorra vesszük az új Ptk. és a számviteli törvény előírásait valamennyi társasági formára.
A Polgári Törvénykönyv változásokat hozott a régi Gt-hez képest. A harmadik könyve a jogi személyekkel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz. (Ne feledjük, hogy a közkereseti társaság és a betéti társaság is jogi személy!)
Alapvető szabálynak tekinthetjük, hogy a jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el a Ptk-ban foglaltaktól, ha
a) az eltérést e törvény tiltja; vagy
b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy
c) a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.
A Ptk. 3:93. §-a kimondja, hogy a gazdasági társaságok közös szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes gazdasági társasági formákkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik.
A Ptk. 3:109. §-ban az általános szabályok között rögzíti, hogy a nyereség felosztásáról való döntés joga a gazdasági társaság legfőbb szervét illeti meg, ugyanakkor további előírásokat nem határoz meg. A gazdasági társaság (tagok gyűlése, taggyűlés, stb.) legfőbb szervének feladata a társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben való döntéshozatal. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés, vagyis az osztalék jóváhagyása.
ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal |
|---|
|
ADÓ szaklap online ADÓ-kódex szaklap online Számviteli tanácsadó szaklap online Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ kérdések és válaszok Ado.hu Prémium cikkek |
Nem jogászok számára furcsa megoldásnak tűnik, hogy az osztalékelőlegről először a korlátolt felelősségű társaságokról szóló fejezetben olvashatunk. Eszerint a taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha
a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;
b) a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét; és
c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.
Osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges. Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.
Egyértelmű, hogy ezek a szabályok a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkoznak. A jogi személyekre vonatkozó általános részben nincs szó az osztalékelőlegről. (Megjegyzem, hogy az rt.-re vonatkozó részben szintén megtalálható az osztalékelőlegről szóló rendelkezés.)
Mi a helyzet akkor a közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál az osztalékelőleg fizetésének lehetőségével? Annyit tudunk, hogy a Ptk. szerint nem tiltott, és ha a cikk bevezető részében foglaltakat vesszük figyelembe, akkor ők is fizethetnek osztalékelőleget, ha a tagok gyűlése úgy dönt. Valószínűnek tartom, hogy az osztalék illetve osztalékelőleg kifizetésének feltételeit a számviteli törvény 39.§-ában foglaltaknak megfelelően kell figyelembe venniük.
Eszerint az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
A szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, a 84. § (1) bekezdés szerinti kapott (járó) osztalék, részesedés összegét. Vigyázat, mert 2016-tól a számviteli törvény módosítása értelmében az osztalékalapot egybe kell számolni, ami azt jelenti, hogy a döntést megelőző üzleti év adózott eredményéhez előjelének megfelelően hozzá kell adni, illetve le kell vonni a szabad eredménytartalékot! Ennek negatív eredménytartalék esetén van jelentősége.
Osztalékelőlegként – a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett – csak akkor fizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
A számviteli törvény 21.§-ának (7) bekezdése szerint, a legutolsó beszámolót, vagy közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására. Tehát a kkt. vagy a bt. 6 hónapig használhatja fel osztalékelőleg kifizetéséhez a mérleget.
Navigátor Adózás modul |
|---|
|
Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel. A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek. |
A Ptk. a Kft. fejezetében konkrét feltételként előírja a közbenső mérleg elkészítését. A másik gondot ebben a fejezetben a helyesbített saját tőke fogalma jelenti, mely más gazdasági társaság esetében nem szerepel.
A számviteli törvény 39.§-ának (3) bekezdése értelmében a helyesbített saját tőke a lekötött tartalékkal és a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke.
Elképzelni sem tudom, hogy miért nem sikerült a jogászoknak a gazdasági társaságok mindegyikére egységes szabályozást bevezetni. Így biztosítva van a tévedés lehetősége.
Javaslom, hogy egységesen minden gazdasági társaság a legszigorúbb szabályokat alkalmazza az osztalékkorlátok meghatározásához!
