Fontos a cégek társadalmi felelősségvállalása, mégis keveset költenek rá a magyar vállalatok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Többet vagy az ideivel azonos összeget költ a magyarországi nagyvállalatok többsége társadalmi felelősségvállalás (CSR, corporate social responsibility) tevékenységre a következő évben a válság ellenére is, és bár nagyobb részük szerint a tevékenység szerepe nőni fog, a hazai CSR-költés meglehetősen alacsony a Scale Impact és a Magyar PR Szövetség közös kutatása szerint.

A közleményben kiemelték, hogy a CSR-költés a cégek 60 százalékánál meglehetősen alacsony, 1-15 millió forint közötti, csupán a válaszadók 10 százaléka adományoz vagy költ társadalmi, fenntarthatósági programokra 100-200 millió forintnál többet. A válaszadók 63 százalékának már van vagy most készíti CSR-stratégiáját. Meglepőnek nevezik, hogy a nagyvállalatok 12 százaléka ennek hiányában jótékonykodik, ami Nyugat-Európában elképzelhetetlen lenne. A cégek alig több mint harmada méri csak aktivitásainak hatását.

Lévai Gábor, a Scale Impact társalapító-ügyvezetője a közleményben elmondta: a kutatás alapján van még hová fejlődnie a társadalmi felelősségvállalási kultúrának. A tudatos CSR-tevékenység legfejlettebb formáinak egyike, ha egy vállalat egy vagy több nonprofit szervezettel működik együtt. Hozzátette: cégek 81 százaléka költene nonprofitok fejlesztésére, mégis egyelőre csak 50 százalékuk dolgozik együtt rendszeresen egy-egy civil szervezettel. A Tudják-e a cégek, hogyan kell tényleg jót tenni? című kutatásban több mint 100 cég vett részt, az online kérdőív kitöltésével és CSR-ért felelős vezetőkkel készült mélyinterjúkkal zajlott. Kitöltői között többségben voltak a nagyobb vagy kifejezetten nagyvállalatok: 45 százalékuk bevétele meghaladja a 20 milliárd forintot, további 16 százalék pedig 1 és 20 milliárd forint feletti forgalmú.

“Mindez arra mutat, hogy van még hová fejlődnie a hazai társadalmi felelősségvállalási kultúrának. A tudatos CSR-tevékenység legfejlettebb formáinak egyike, ha egy vállalat egy vagy több nonprofit szervezettel működik együtt, amely a vállalatnak fontos célokért dolgozik”, mondja Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója, ügyvezetője. A cégek 81%-a költene nonprofitok fejlesztésére, mégis egyelőre csak 50%-uk dolgozik együtt rendszeresen egy-egy civil szervezettel.

A cégek a legszívesebben az alábbi témákra költenek:

  1. Társadalmi ügyek képviselete
  2. Helyi közösségi ügyek
  3. Környezetterhelés csökkentése
  4. Közösségi események támogatása/helyi oktatás támogatása
  5. Helyi önkormányzat vagy más közintézmény pénzügyi, tárgyi eszköz támogatása

Az ügyek közül fontosnak tartják:

  1. Társadalmi és gazdasági fejlődés
  2. Oktatás, képzés
  3. Környezet- és állatvédelem
  4. Egészségügy, jólét

A CSR tevékenység motivációi között az élen szerepel a munkaerő megtartása, vagyis a dolgozók véleménye a vállalat társadalmi erőfeszítéseiről; a márkaérték növelése és az employer branding. Nem érdemes azonban eladásösztönzésre használni ezeket az aktivitásokat – ezzel a kérdőívet kitöltők 90%-a egyetért. A kutatás egy online kérdőív kitöltésével és CSR-ért (is) felelős vezetőkkel készült mélyinterjúkkal zajlott. Kitöltői között többségben voltak a nagyobb vagy kifejezetten nagyvállalatok: 45%-uk bevétele meghaladja a 20 milliárd forintot, további 16% pedig 1 és 20 milliárd forint feletti forgalmú.

A kutatási riport jógyakorlatként mutatja be a Biotech USA, a Decathlon, a Foxpost, a Szerencsejáték Zrt. és a Wolt Magyarország társadalmi felelősségvállalásának egy-egy aspektusát. “A társadalmi felelősségvállalás gyakran a cégek kommunikációs csapatához tartozik, ezért tartotta fontosnak a Magyar PR Szövetség a kutatást.”, teszi hozzá Sztaniszláv András, a szervezet elnöke. “A kommunikációs tevékenység akkor éri el célját, ha a szervezet nem csak az aktivitásra, hanem annak tervezésére és mérésére is fordít energiát. Sokat fejlődött a társadalmi felelősségvállalás hitelessége, de az a tény, hogy a szervezeteknek csak kétharmada dolgozik stratégiai mentén és egyharmada méri a tevékenységét, azt jelenti, hogy még jelentős fejlődési lehetőség van ezen a téren.”

Forrás: Magyar PR Szövetség


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.

2024. május 8.

Jelentősen nőtt az Erste Bank nyeresége az első negyedévben

A növekvő működési bevételeknek és a kontrollált költségeknek köszönhetően az egy évvel korábbinál jobb eredménnyel zárta az Erste Bank az első negyedévet: a működési eredmény 40 százalékkal 62,8 milliárd forintra, az adózott eredmény pedig közel 29 milliárd forintra nőtt az előző évi 6,3 milliárd forint profit után – jelentette be Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.