Gazdasági bűnözés: élen az ügyfélcsalások – infografika

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gazdasági bűnözésről készített friss globális felmérés alapján a vállalatok 35 százaléka tapasztalt ügyfelek által elkövetett csalást az elmúlt 24 hónapban. A PwC megelőző, 2018-as kutatása során még csak 29 százalékos volt ez az arány, ám a legnagyobb mértékben épp az ügyfélcsalások szaporodtak meg azóta, így mostanra átvették a vezetést. Közvetlenül utánuk a kiberbűnözés következik, 34 százalékkal, de 30 százalék feletti arányt ért el a hűtlen kezelés, illetve a korrupció is. Az ötödik helyre a pénzügyi és számviteli csalások jöttek…

A gazdasági bűnözésről készített friss globális felmérés alapján a vállalatok 35 százaléka tapasztalt ügyfelek által elkövetett csalást az elmúlt 24 hónapban. A PwC megelőző, 2018-as kutatása során még csak 29 százalékos volt ez az arány, ám a legnagyobb mértékben épp az ügyfélcsalások szaporodtak meg azóta, így mostanra átvették a vezetést. Közvetlenül utánuk a kiberbűnözés következik, 34 százalékkal, de 30 százalék feletti arányt ért el a hűtlen kezelés, illetve a korrupció is. Az ötödik helyre a pénzügyi és számviteli csalások jöttek be, effélékkel a vállalatok 28 százaléka találkozott.

A PwC kétévente megismételt kutatása során ezúttal 99 ország több mint 5 ezer vállalatát kérdezték meg. Közülük 47 számolt be arról, hogy az elmúlt két esztendőben valamilyen csalást tapasztalt a működése során – ez két évtizede a második legmagasabb arány. Ügyfél által elkövetett csalás alatt azt értik, amikor egy cég termékeit vagy szolgáltatásait jogtalan módon használják fel, vagy azokkal kapcsolatos megtévesztő gyakorlatot folytatnak (ilyen lehet például a jelzálogcsalás vagy a hitelkártya-csalás).

E csalások világszerte valamennyi régiót érintik. A leggyorsabb növekedést most a Közel-Keleten mérték, ahol a korábbi 36-ról 47 százalékra ugrott az áldozatul esett cégek aránya, de Észak-Amerikában is sokat romlott a helyzet (32-ről 41 százaléka). Afrikában 42 százalékos, Ázsiában és Európában 31–33 százalékos az ügyfél által elkövetett csalások jelenléte.

A felmérés kitért arra is, hogy kik követik el a gazdasági bűncselekményeket. A válaszadók 39 százaléka szerint az elmúlt két évben a külső elkövetők domináltak. Minden ötödik cég a vállalkozókat, illetve a beszállítókat jelölte meg a külső csalások forrásaként. Hogy milyen súlyú ügyekről van szó, azt jelzi: a csalást tapasztaló vállalatok 13 százaléka több mint 50 millió dollár veszteséget volt kénytelen ezek miatt elszenvedni. A gazdasági bűncselekmények által okozott céges veszteség pedig becslések szerint 42 milliárd dollárra rúghatott globális szinten a vizsgált periódusban.

A második „legkellemetlenebb” bűncselekménytípus, a kiberbűnözés szinte minden iparágat érint, sőt, három ágazatban – a kormányzati és közszféra terén, az egészségügyi szektorban, illetve a technológia, média és távközlés területén – egyenesen ez számít az első számú problémának, az ágazati szereplők 16–20 százalékát érinti.

A szervezetek közel fele ellenőrzések bevezetésével és fokozásával reagált a gazdasági bűnözésre, aminek 60 százalékuk szerint meg is lett a haszna. A válaszadók közel fele azonban egyáltalán nem folytatott ilyen irányú vizsgálatot.