Gazdasági társaságok: a kisebbségvédelem nehézségei minősített többségi befolyás esetén


Fontos jogpolitikai szempont, hogy a társaságban kisebbségben lévő tagok befektetései megfelelő jogi védelmet kapjanak a többségi részesedéssel bírók esetleges hátrányos döntéseivel szemben. A beszámolási időszak közeledtével hasznos körülnézni a kisebbségvédelmi eszközök területén.

I. Bevezetés

A gazdasági társaságok saját tőkével való ellátása a tagok (részvényesek, alapítók) feladata. Fontos jogpolitikai szempont, hogy a társaságban kisebbségben lévő tagok befektetései megfelelő jogi védelmet kapjanak a többségi részesedéssel bírók esetleges hátrányos döntéseivel szemben.

Az év vége, így a beszámolási időszak közeledtével hasznosnak tűnik, ha kicsit körülnézünk a kisebbségvédelmi eszközök területén azt vizsgálva, hogy a többségi döntés nem sérti-e a kisebbségi tagok érdekeit, és ha igen, mit lehet ez ellen tenni. Az eszköztár sokrétű és összetett (legfontosabbak: uralmi szerződés és vállalatcsoport; egyedi könyvvizsgálat, illetve könyvvizsgáló kirendelésének a kérése; legfőbb szerv összehívásának, illetve e nélküli döntéshozatalának a kezdeményezése).

A védelmi eszközök között kiemelkedő szerepe van annak, hogy minősített többségi befolyás esetén a kisebbségi részesedéssel bíró tag(ok) kérhetik, hogy részesedésüket a többségi tag legalább piaci értéken vegye meg. A személyes tapasztalaton alapuló gyakorlatban ez a szabály azonban nem érvényesül minden esetben, és ennek két oka is van.

Amennyiben egy kisebbségi részesedéssel bíró tag egy nagyobb céghálózat egyik társaságában bír részesedéssel, a terítéken lévő kisebbségvédelmi eszköz használhatósága igen korlátozott, mivel egyrészt

– a többségi befolyás megállapítása akadályba ütközik, másrészt

– a részesedés megvételének kikényszeríthetősége korlátozott.

II. A szabályozás

Nézzük meg először a vonatkozó szabályozás legfontosabb elemeit! Elsőként a kötelezettséget magát.

Ptk. 3:324. §

(1) „Ha a korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság tagja – közvetlenül vagy közvetve – a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik, ezen minősített többség megszerzésétől számított tizenöt napon belül köteles ezt bejegyzés és közzététel végett a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni.

(2) A minősített többség megszerzésének közzétételétől számított hatvannapos jogvesztő határidőn belül a társaság bármely tagja kérheti, hogy a minősített többséggel rendelkező tag a társasági részesedését vegye meg. Vételi kötelezettségének a minősített többséggel rendelkező tag a kérelem benyújtásakor fennálló piaci értéken, de legalább a társaság saját tőkéjéből a felajánlott részesedésre jutó résznek megfelelő értéken köteles eleget tenni.”

Ptk. a 8:2. §-ban meghatározza a többségi befolyás fogalmát (a szavazatok több, mint a felével rendelkezik, vagy meghatározó befolyással bír, amit aztán részletez a törvény, de ez témánkat közvetlenül nem érinti). Számunkra az a fontos, hogy miképpen állapítható meg ez a befolyás, ha egy összetett céghálóról van szó.

Ptk. 8:2. § (Befolyás)

„(3) A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak.

(4) Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.”

III. A többségi befolyás megállapítása

Itt ütköz(t)ünk bele egy jogszabály félreértelmezésének klasszikus esetébe. Nemcsak az eljáró bíróság, hanem egy amúgy nívós szakmai lap szerzője is (mentségére legyen mondva, nem jogász) a laikusok módján szó szerint vette a jogszabályban leírtakat, figyelmen kívül hagyva a jogalkotói szándékot, jelesül a kisebbségi részesedéssel bíró tagok védelmét. A bíróságok javára írható azonban, hogy másodfokon az ítélőtábla helyére rakta a közvetetten érvényesített többségi befolyás megállapításának módját…

A félreértés alapja az, hogy a köztes jogi személy fogalmát egyes számban használja a törvény, így a szó szerinti értelmezésben arra juthatunk, hogy ebből csak egy lehet. Így amennyiben ez a vizsgált másik jogi személy (továbbiakban: második jogi személy), amelyben a köztes jogi személy rendelkezik részesedéssel, egy további jogi személyben (továbbiakban: harmadik jogi személy) részesedéssel bír, úgy erre a harmadik jogi személyre már nem lehetne alkalmazni a többségi befolyás megállapítására vonatkozó szabályt.

Ez az álláspont nézetem szerint téves.

Egyfelől meg kell állapítanunk, hogy a jog jellemzően nem hülye. Teljesen kizárt, hogy a törvény(alkotó) egy ilyen sima menekülési útvonalat biztosítson a többségi befolyással bírónak, aminek a révén a második jogi személyt felhasználva egy további cégalapítással (harmadik jogi személy) mentesül a rá irányadó vételi kötelezettség alól. Másfelől, a jogi logika szabályai szerint, a köztes jogi személy egy általános alany, amely mindazon jogalanyok halmazát jelöli, amelyek a többségi befolyással bíró és a többségi befolyás szempontjából a kisebbségi részesedéssel bírók védelme okán vizsgált (akárhányadik) jogi személy közé esnek, bármilyen bonyolult is legyen a cégháló.

Megállapítható, hogy a cégbíróságok nem mindig vállalják fel azt a feladatot, hogy összetett cégháló esetén felderítsék, ki az a természetes személy, aki az egyes cégekben minősített többségi befolyással rendelkezik. Az uniós jog alapján nevezhetjük végső haszonhúzónak. A törvényt a maguk javára torzítva a második jogi személyig mennének csak el. Sosem szabad elfelejtenünk, hogy bármilyen bonyolult is a cégháló, annak a végén, mint a pók, egy (esetleg több, hiszen a hozzátartozók szavazati jogait a Ptk. alapján egybe kell számítani) természetes személy áll. A cégek nem születhetnek „szűznemzéssel”.

A vételi kötelezettség érvényesítéséről és a konklúziókról a cikk folytatásában olvashat.

A cikk szerzője Dr. Lőrinczi Gyula PhD; egyetemi docens (ELTE ÁJK), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

Élénkül az ingatlanpiac

Februárban bővült a kínálat az eladó lakóingatlanok piacán havi és éves összevetésben, miközben a kereslet is jelentősen nőtt – közölte saját adatai alapján az ingatlan.com.

2024. március 1.

Derűlátóbbak a cégvezetők

A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított februári értéke 52,2 pontra javult a januári 50,1 pontos értékről; februárban a válaszadók az előző hónaphoz képest mérsékelt bővülésről számoltak be – közölte pénteken a Magyar logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT).

2024. március 1.

Az uniós energiapiac manipulációval szembeni védelmét erősítené az EP

Az Európai Parlament elfogadta a nagykereskedelmi energiapiacon folytatott piaci manipulációval szembeni fellépésről szóló REMIT-rendelet módosítását, egyebek mellett hatékonyabb védelmet biztosítva az európai háztartások és vállalkozások számára energiaszámláik védelmében a rövid távú piaci áringadozásokkal szemben – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.