GKI: jövőre sem lesz növekedés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idei 1,5 százalékos visszaesés után, a bejelentett újabb megszorítások miatt jövőre várhatóan stagnál a magyar gazdaság, noha korábban 0,8 százalékos GDP-növekedés látszott valószínűnek 2013-ban – közölte legfrissebb prognózisában a GKI Gazdaságkutató Zrt.


Eemzésében a GKI úgy ítéli meg, hogy a kormányzat által bejelentett 2013-as költségvetési kiigazítás szerkezete – ennek keretében az adóemelések, s különösen a bankadó megígért megfelezésének elhalasztása – nagymértékben rontja az üzleti környezetet. A jogbiztonság további megroppanása, a belföldi kereslet szűkülése, a hitelezés várható újabb, immár a folyó gazdálkodást is veszélyeztető visszaesése paradox módon több kárt okoz, mint amennyi előny egyes munkavállalói csoportok foglalkoztatásának olcsóbbá válásától remélhető.

Így a foglalkoztatás továbbra is csak statisztikailag – mindenekelőtt a közmunka további bővítése révén – bővül, a versenyszférában tovább szűkül. A belföldre termelő és szolgáltató ágazatok teljesítménye visszaesik. Azt, hogy a stagnálásnál kissé kedvezőbb vagy rosszabb lesz a gazdaság teljesítménye azt az agrárszektoron keresztül lényegében az időjárás határozza meg.

A bruttó és nettó keresetek – mivel a szuperbruttó kivezetése, illetve a járulékplafon megszüntetése nagyjából kioltja egymást-, egyaránt 4 százalék körül emelkedhetnek. Az infláció a közműadó bevezetése miatt éves átlagban 5,5 százalékra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az idei 5,9 százalékhoz képest alig lesz csökkenés, sőt valójában a gyorsulás sem zárható ki. A reálkeresetek és jövedelmek 1,5 százalékkal, a fogyasztás egy százalékkal csökken.

A befektetői bizalom hiánya és a korábban elkezdett nagy projektek kifutása következtében a beruházások visszaesése folytatódik, megközelítően két százalékos lesz.

A kormány láthatóan mindent a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülésnek, a 3 százalék alatti jövő évi deficitnek rendel alá, de az ennek érdekében hozott intézkedések akadályozzák a növekedést, fenntarthatatlanok és nem segítik elő a gazdaság szerkezeti átalakulását. Emiatt könnyen lehet, hogy az eljárás megszüntetéséről egyelőre nem születik döntés. Bár fennmarad a kohéziós alapokhoz való hozzáférés felfüggesztésének veszélye, de a két már bejelentett, s a kilátásba helyezett harmadik megszorító csomag révén Magyarország feltehetőleg hozzá fog jutni a 2013-as EU-forrásokhoz.

A GKI kutatói úgy látják, hogy a magyar államadósság jelenleg viszonylag kedvező – de egy IMF/EU-megállapodás által lehetővé tettnél sokkal költségesebb – finanszírozhatósága (a CDS-felár 300 körülire csökkenése, 280 körüli forint/euró árfolyam, az állampapír-piaci hozamok csökkenése) valószínűleg átmeneti. Ez ugyanis nagyrészt a nagy jegybankok likviditásbővítő lépéseinek és az IMF/EU-megállapodás részbeni piaci beárazásának következménye. A külső feltételek romlása, az IMF/EU-megállapodással kapcsolatos illúziók eloszlása könnyen pénzpiaci feszültségeket okozhat.

A GKI részletes prognózisa itt érhető el.

(forrás: GKI/MTI)



Kapcsolódó cikkek

2024. november 27.

2024. első három negyedévében a közép- és kelet európai befektetési volumen mintegy 24%-kal nőtt éves szinten

A közép- és kelet európai (CEE) befektetési volumen 2024 első három negyedévében elérte az 5 milliárd eurót, ami éves szinten 24%-os növekedést jelent. Ez összhangban áll az európai és globális piacok fellendülésével a 2023 utáni lassulást követően. Az év végi volumenek elérhetik a 7–7,5 milliárd eurót, ami még így is körülbelül 30%-kal marad el a 10 éves átlagtól – derül ki a Colliers legfrissebb „Q1-Q3 CEE Investment Scene” című regionális jelentéséből.

2024. november 27.

Félmillió alá csökkenhet a cégek száma

A társas vállalkozások száma két éve csökken, idén októberig közel 23 ezerrel lett kevesebb, és mára alig haladja meg a félmilliót. Az új cégek alapítása idén 20 ezer alatt maradt, ami közel ezerrel kevesebb, mint tavaly, míg a megszűnések száma közelíti a 30 ezret. Az új kényszertörlési és az előzmény nélküli felszámolási eljárások száma növekedett az előző évhez képes.

2024. november 27.

Az UniCredit Bank is áthárítja februártól a tranzakciós illeték emelését

Most közzétett hirdetménye szerint az átutalásokra, csoportos beszedésekre egy plusz díjat vezet be 2025. február 1-től az UniCredit Bank az Ikon Plusz számlacsomagjában, a megemelt pénzügyi tranzakciós illeték miatt. Az állami elvonás megemelkedésének dacára megmarad ugyanakkor a Mobil Aktív Plusz számla korlátlanul díjmentes átutalási lehetősége mobilapplikációval – értesült a BiztosDöntés.hu.