Gyakori megtévesztések: egyes fogyasztói jogok kizárása akciós termékeknél


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az üzletek polcai már roskadoznak a szezonvégi kiárusítás keretében, kedvezményesen kínált árucikkektől. A spórolás lehetősége sokakat csábít vásárlásra. A kihagyhatatlannak tűnő vétel miatt érzett örömöt viszont sokszor a bosszankodás árnyékolja be: ugyanis nem egyszer hangzik el, „akciós árut nem cserélünk, nem javítunk.” Vajon jogszerű a szavatossági, jótállási jog kizárására vonatkozó kereskedői tájékoztatás? Mire jogosult a fogyasztó, ha a kedvezményes áron vásárolt termék hibás?

A hibás teljesítésre vonatkozó legfontosabb szabályokat a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) tartalmazza. A szavatossági, jótállási igények intézésére vonatkozóan a Ptk. mellett további részletszabályokat tartalmaz a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM-rendelet és az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet.

A vonatkozó jogszabályokat áttekintve megállapítható – mintegy főszabályként –, hogy ha a termék meghibásodik, a kereskedőnek a fogyasztó minőségi kifogásával foglalkoznia kell, függetlenül attól, hogy teljes vagy akciós áron vásárolta-e. A kedvezményes áron vett termékekre tehát ugyanúgy irányadóak a szavatosság és a kötelező jótállás szabályai, mint a teljes vételáru cikkekre.

A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy a jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.

Hibás teljesítés esetén a jogosult első lépésben – választása szerint – javítást vagy cserét kérhet. Kivéve – tehát még sincs választási lehetőség –, ha a csere teljesítése lehetetlen, vagy az aránytalan többletköltséggel járna a kötelezett számára. Előfordulhat, hogy a hibás árucikk nem javítható, vagy azt a kereskedő nem vállalja, az üzletben pedig nincs már ugyanabból a termékből. Ebben az esetben a jogosult a vételár leszállítására tarthat igényt, a hibát a kötelezett költségére kijavíthatja, kijavíttathatja, vagy pedig elállhat a szerződéstől.

Egy kivétel ugyanakkor mégiscsak van e főszabály alól.

A kötelezett felelősségét ugyanis nem minden hiba alapozza meg. A Ptk. szerint nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötéskor ismerte vagy ismernie kellett.

Ha például az üzletben a fogyasztó figyelmét felhívták arra, hogy a pulóvert szálhiba miatt árulják kedvezményesen, e hiba miatt minőségi kifogásnak nincs helye. Ugyanakkor, ha ugyanez a pulóver az első mosás alkalmával összemegy vagy kinyúlik, a kereskedő már köteles foglalkozni a szavatossági igénnyel. Ha a 10. 000 forintos eladási ár feletti mosógépet azért adja a kereskedő olcsóbban, mert szállítás közben megkarcolódott, és erről a szépséghibáról a fogyasztót tájékoztatták is, e hiba miatt valóban nincs lehetőség javításra, cserére. Azonban a termék más, vásárláskor nem ismert problémája – például motorhiba – miatt már érvényesíthetők a jótállási, majd a jótállási idő leteltét követően a szavatossági jogok.

Ha a vevő annak ellenére vette meg az árucikket, hogy tudott a hibájáról, vagy arról tudnia kellett, akkor e hiba vonatkozásában az eladónak nincs szavatossági, jótállási felelőssége. Ugyanakkor a fogyasztó szavatossági, jótállási jogát a leértékelt árura, mint egészre vonatkozóan kizárni már jogszerűtlen.

A kereskedő akciós terméket érintő, a szavatosság, jótállás kizárására vonatkozó, jogszerűtlen tájékoztatása az alábbi módokon valósulhat meg:

– a jótállási jegyen,

– az ügyfélszolgálaton és a vevőszolgálaton, a vásárlás során vagy a jótállási jegy kitöltése során szóban,

– az ügyfélszolgálaton és a vevőszolgálaton kihelyezett írásos dokumentumokban,

– az üzlet más helyén – például a próbafülkében vagy a pénztárnál – kihelyezett tájékoztatókban,

– a fogyasztó és a vállalkozás közötti levélváltás során, amennyiben azokban a fogyasztó szavatossági, jótállási jogainak gyakorlásával – így például azok feltételeivel kapcsolatban – megtévesztő információkat közölnek.

Amennyiben a kereskedő a fogyasztót megillető szavatossági, jótállási jogokról megtévesztő tájékoztatást nyújt – például a vállalkozás jogsértő módon azt állítja, hogy az akciós árut nem javítja, nem cseréli –, tevékenysége a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) 6. § (1) bekezdés i) pontjába ütköző aktív megtévesztéssel megvalósuló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül. Ha pedig a kereskedői oldalról elhangzó tájékoztatás megtévesztő, akkor az alkalmas arra, hogy a fogyasztó ügyleti döntését – jelen esetben a fogyasztó szavatossági, jótállási jogainak gyakorlását – korlátozza, illetve az őt megillető jogok gyakorlásától visszatartsa.



Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 30.

Kilőttek az ipari termelői árak

Augusztusban a belföldi értékesítés árai 66,6, az exportértékesítésé 31,6 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Az ipari termelői árak az egy évvel korábbihoz képest 43,4, az előző hónaphoz viszonyítva 4,1 százalékkal emelkedtek – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).